Oroszország hétfőn közölte, hogy leállította azt a példa
nélküli megállapodást, amely a háború ellenére lehetővé tette, hogy
Ukrajnából gabonát szállítsanak afrikai, közel-keleti és ázsiai
országokba, ahol egyre nagyobb veszélyt jelent az éhezés.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal folytatott
konferenciahíváson jelentette be a megállapodás leállítását, hozzátéve:
Oroszország visszatér az egyezséghez, miután teljesítik követeléseit.
„Amint megvalósul a fekete-tengeri megállapodás Oroszországot érintő része, Oroszország azonnal visszatér a végrehajtásához” – mondta Peszkov.
Ezzel vége annak az áttörést jelentő megállapodásnak, amelyet az ENSZ
és Törökország közvetítésével hoztak tető alá tavaly nyáron annak
érdekében, hogy az élelmiszerek elhagyhassák a Fekete-tenger térségét,
miután Oroszország csaknem másfél éve megtámadta szomszédját. Egy külön
megállapodás az orosz élelmiszerek és műtrágyák mozgását könnyítette meg
a nyugati szankciók közepette.
Csak
helyeselni tudom az orosz döntést. Azt, hogy nem hosszabbították meg a
megállapodást. Az egyezség nem arról szólt, hogy csak az ukránok részesülhetnek a kiszállításból és arról sem volt szó, hogy visszafele fegyvereket, lőszereket pakolnak a hajókba.
Ukrajna és a vele szövetséges nyugat teljesen átverte a
világot, de leginkább az oroszokat, amikor arra hivatkozott a kezdeményező, hogy ez a megállapodás az éhező
szegény afrikai országok lakosságát segíti és látja el élelmiszer-alapanyaggal.
Aztán az első
gabonaszállítmányok nem is az éhező kontinensre, hanem a fejlett és
gazdag országokba mentek.
Az
ENSZ, Black Sea Grain Initiative,
szeptemberi 12-i adatai szerint összesen 2,7 millió tonna gabona hagyta
el Ukrajnát azóta, hogy Törökország és az ENSZ közvetítésével
elindulhattak az első ukrán gabonaszállítmányok - derül ki az Oeconomus
infografikájából. Ennek 53 százaléka kukorica, 23 százaléka búza, 12
százaléka különböző napraforgó termék, 6 százaléka árpa, 5 százaléka
repce, 1 százaléka pedig szója volt. Ha országok szerint nézzük, akkor a
legtöbb gabona, az összes mennyiség 19 százaléka Törökországba került,
13 százaléka Spanyolországba, 10 százaléka Egyiptomba, 8 százaléka
Kínába, 8 százaléka Hollandiába, illetve hasonló nagyobb mennyiségek
kerültek még többek között Olaszországba, Dél-Koreába stb. Ugyanakkor az
Ukrajnából kiáramló teljes gabonamennyiség mindössze 2 százaléka került
Szudánba, 2 százaléka Kenyába, 1 százaléka Szomáliába, 1 százaléka
Dzsibutiba, 1 százaléka Jemenbe, illetve szintén 1 százaléka Libanonba.
Az
adatokból kiderült, hogy az Ukrajnából érkező áru 38 százaléka kötött
ki az Európai Unióban. A legnagyobb mennyiség Spanyolországba,
Hollandiába és Olaszországba került, de 4 százalék jutott Romániába, 2
százalék Németországba, és 1-1 százalék Franciaországba, Görögországba,
Írországba és Bulgáriába is.
Érdemes átgondolni Ukrajna szerepét a globális élelmiszerellátásban, hiszen 2020-ban nagyon kevés rizst exportált, 18 millió tonna búzát és 28 millió tonna kukoricát. Oroszország (37,3 millió tonna), az Egyesült Államok (26 millió tonna), Kanada (26 millió tonna) és Franciaország (19,8 millió tonna) után volt az ötödik legnagyobb búzaexportőr, és a negyedik legnagyobb kukoricaexportőr az USA (52 millió tonna), Argentína (37 millió tonna) és Brazília (34 millió tonna) után.
A gabonáért számos ország fegyverrel
fizet.. Ezzel nem az éhínséget hivatottak kiszolgálni, hanem az ukrán
harci gépezetet. A balga orosz, meg adta magát hozzá.
Végül az alja a
legsilányabb minőség, a volt KGST és a szomszédos országok gazdaságát
sújtva maradt rajtunk.
Aztán
David Laborde, a Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet munkatársa közölte, hogy a kivitelre
váró ukrán gabona legnagyobb része takarmányozásra szolgál, abból
mindössze hatmillió tonnát tesz ki a búza, és annak is csak a felét
szánják emberi fogyasztásra. Idén már az is kiderül, hogy silány
minőségű, kétes eredetű ukrán gabona árasztja el a piacot! A hibás
brüsszeli döntések hatalmas mennyiségben szabadították rá Ukrajna
szomszédjaira a
silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabonát, ami
ellehetetleníti a magyar gazdákat is. Míg az uniós gazdálkodók szigorú
előírások szerint – jelentős plusz költségekkel – kell termeljenek, a
beáramló import minősége erősen kétes, akár egészségre is veszélyes
lehet.
A
magyar terménypiacon kritikus helyzet alakult ki az átgondolatlan
brüsszeli döntések miatt – hívja fel a figyelmet a Magyar Gazdakörök és
Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági
Kamara (NAK). 2022 nyarán az EU felfüggesztette az Ukrajnából érkező
árukra a vámok, vámmentes kontingensek alkalmazását, azért, hogy
harmadik országokba továbbszállíthassák az ukrán gabonát. Ezáltal
szabadon áramolhatnak be a termények az EU-ba, de az eredetileg Afrikába
és Nyugat-Európába szállítandó mennyiségek nem mentek tovább, hanem
rászabadultak a közép-európai piacra, amely telítődött ukrán gabonával,
napraforgóval, repcével. Felháborító, hogy míg az EU-ban – a Green Deal
bevezetésével – drasztikusan szigorú előírások betartásával kell
élelmiszert előállítani, addig az importra semmi elvárás sincs. Az
ukrajnai gabona sokszor nem felel meg az uniós előírásoknak, és
egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen Ukrajnában számos olyan
növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az Unióban már
évtizedek óta tiltólistán szerepelnek, nem is beszélve arról, hogy
Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése is.
Felborította a magyar búza- és lisztpiacot az Ukrajnából
érkező import. A Gabonaszövetség feldolgozói tagozatának elnöke szerint a
probléma több mint piaci, mivel méréseik szerint az ukrán lisztek nagy
része silány minőségű. Az agrártárca már vizsgálódik.
Nagy problémát okoz most
a magyarországi malmoknak, hogy az óriási mennyiségben bejövő ukrán
búza mellett már körülbelül havi tízezer tonna liszt is érkezik
Ukrajnából. A búza ára az elmúlt hetekben a tonnánkénti 135 ezer
forintról indulva már közelíti a 120 ezer forintot, bár ez inkább
valamiféle elméleti ár, hiszen most nem vásárol senki. Magyarország
hagyományos piacaira, Olaszországba, Romániába és Ausztriába sem megy az
export, valószínűleg azért, mert az ottani importőrökhöz is eljutott az
ukrán búza.
Miután a hazai piacon megjelent az
olcsóbb ukrán búza és liszt, kérdésessé vált a malmoknál lévő, még
135-140 ezer forintos tonnánkénti áron megvásárolt 3-4 havi készlet
sorsa. A magyar gabonapiacon szokatlan helyzet, hogy a termény jön, nem
pedig a magyar exportőrök szállítják ki. Ha nem indul be az export, és
továbbra is jön be az ukrán import, az odáig vezethet, hogy nagyon
komoly, akár 500-600 ezer tonnás átmenő búzakészlettel fordulnak június
30-án a következő búzaszezonba.
A piaczavarásnál is nagyobb probléma,
hogy a Magyarországra érkező liszt silány minőségű. A Gabonaszövetség
egy független laboratóriumban bemérette az ukrán liszt minőségét, a
jegyzőkönyvet pedig továbbították az élelmiszer-biztonsági hatóságnak.
Ezért
fogadom megnyugvással és némi elégedettséggel, hogy az oroszok nem
hosszabbították meg a megállapodást. Különös tekintettel arra, hogy az ő
gabonájukat a megállapodás ellenére sem engedték piacra. Nem is tudom,
mit gondolt az aki sorra szegi a megállapodásokat és hazug mód mást hoz
ki belőle, mint amikor a kezdeményezéskor nem erről volt szó.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése