Ócsán túl több Pest megyei település és gazdálkodó található a nyertesek között - a Tanyafejlesztési program nyerteseiről.
Megszületett a döntés a harmadik alkalommal meghirdetett Tanyafejlesztési Program idei pályázati kiírásának nyerteseiről. Közel 3,5 milliárd értékben több mint félezer pályázó kap vissza nem térítendő támogatást.
 |
| Ide nem pályáztak - városi szinten elégedettek a helyzettel |
A tanyák és tanyás térségek védelmére és fejlesztésére a szaktárca
2011-ben dolgozta ki az első, teljes egészében nemzeti forrásból
finanszírozott Tanyafejlesztési Programot, melynek célja a tanyák
elsorvadásának megállítása, illetve a tanyavilág újbóli
felvirágoztatása. Az elmúlt három év alatt mintegy 5,8 milliárd forint
összegben 963 pályázó nyert támogatást. Ócsa ebben nem látott üzletet, mert évek óta egyetlen fillérért sem indult. Horváth Tamás jegyzőkönyvi érvelése határozta meg a létet és az ebbéli tudatot.
Pedig másutt óriási volt az érdeklődés a tanyafejlesztési program iránt az idén, a
program forrásaira az idén több mint 1000 pályázat érkezett – mondta
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a programról rendezett
sajtótájékoztatón. A pályázatok közül 778 felelt meg a formai és
jogszabályi feltételeknek, 4,4 milliárd forint támogatási igénnyel. Három és fél milliárd forintot osztanak szét idén a tanyafejlesztési program keretében. A
program a tanyagazdaságok működtetését kívánja ösztönözni, illetve
azokat segíteni, akik életvitelszerűen a tanyán élnek. Ezért kiemelt
módon támogatja a tanyasi termékek piacra jutását, például 17
terepülésen épült helyi termelői piac. Ezzel elősegítenénk, hogy a termelők egyre nagyobb számban jelenhessenek
meg a fővárosi piacon, a budapesti lakosság friss élelmiszerrel történő
ellátását, és azt, hogy a minőségi magyar árut színvonalas környezetben
vásárolhassák meg a helyiek. Így nyert Budapest Belváros önkormányzata. Többet is, - egyet a kerületi vagyonkezelő, egy másikat a
városüzemeltető, egyet pedig a városfejlesztő kft. adta be - mindegyike
tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére irányul. Ez azt jelenti,
Budapesten túl a megyei jogú városokban is a belvárosi cégek egyengetnék
a tanyasi termékek útját a helyi piacokon
 |
| Inkább ebbe öltek több milliót - rozoga épület és új műkő |
Tehát Ócsa Önkormányzata, a Városüzemeltetési Nonprofit Kft is nagy eséllyel pályázhatott volna, különös tekintettel a városban ismerten rossz piaci állapotokra és az alsópakonyi (szociális) új-telep kialakítására.
Ócsa vezetése, Bukodi Károly és Horváth Tamás azonban másként gondolta. Még testület elé sem terjesztették már a pályázati lehetőséget és az indulást. Fel sem vetették. Blogunk mindvégig érthetetlenül állt eme nemtörődömség vagy sokkalta inkább bűnös hanyagság előtt.
Pedig nem volt ez teljesen így régebben. Egyszer már pályázott volna Ócsa, de az alpolgármester indítványára azt az indulást visszavonták és a város azóta elállt a pályázattól. Ezt megelőzően és követően soha sem jelentkeztünk, hiába az elmaradott tanyás környezet Alsópakonyt illetően, vagy az egyéb más körülmény. Jogosultságunk pedig vitathatatlan. Szciális lakónegyed kistermelőinek beindítása, a termékek piacra juttatása és sok egyéb, mint a csatornázatlanság, az úttalanság, vagy a piac fejlesztése is pénzért kiállt.
A szaktárca adatai szerint a Tanyafejlesztési Programra összesen 1851
pályázat érkezett eddig - 2011-ben, 2012-be és 2013-ban -, ebből 1396
felelt meg a követelményeknek, és esett át értékelésen
Az idén már a teljes Alföld területéről pályázható
Tanyafejlesztési Program négy támogatási célterületen indulhatott el. A
döntés értelmében idén 529 tanyafejlesztési projekt nyert el vissza nem
térítendő támogatást összesen közel 3,5 milliárd forint értékben. A
tanyai gazdálkodás megújítását és a tanyai életmód hátrányainak
csökkentését célul kitűző Program eddigi három éves működése során így
már összesen 963 pályázat részesült pozitív támogatási döntésben mintegy
5,8 milliárd forint összértékben.
A nyertesek között több Pest megyei település
(Cegléd, Délegyháza, Farmos, Kocsér, Kőröstetétlen, Nagykáta, Nyársapát,
Ráckeve, Sülysáp, Tatárszentgyörgy, Újszilvás, Vasad), gazdálkodó és a
Gödöllői Szent István Egyetem is szerepel.
 |
| Ezzel sem tőrödnek - értékmentés helyett (hátrahagyva) |
Ócsán felhívásunk ellenére sem pályáztak a képviselők és a városvezetés a programra. Ezzel gyakorlatilag nyomorban és fejletlenségben hagyták Alsópakony elmaradott részét. Bezzeg a vele szemben elhelyezkedő új településbe pályázattatás nélkül is nyomják a pénzt. Fáskamrát építtetettnek, őrzést biztosítanak, azt hamarosan fával töltik meg a magát finanszírozni képtelen Városüzemeltetési Kft által, vagyis közpénzből, Ócsa és az ott élők kontójára. Az aránytalanság és az átgondolatlanság Ócsa városvezetésében ugyanúgy nyomon követhető, mint a titkolódzás és a nyilvános adatok elsumákolása, vagy titkolása.
Ócsa képtelen megújulni és egyre inkább béklyóba taszítja lakóit. A mostani pályázat adta lehetőségekkel nem akar és nem képes élni a város, a képviselők meg szóra sem tarják érdemesnek az ebbéli nemtörődömséget.
Nem tudom Alsópakony régi lakosai meddig viselik még ezt a diszkriminációt. Mindenesetre a városvezetők és a városüzemeltetés fénykorát, a Ócsa pedig szürke hétköznapjait, az alsópakonyi őslakosok meg múltszázadbeli elmaradottságukat élik.
Más települések a tanyai termékek piacra jutásának
elősegítésére; villany nélküli tanyák villamosenergia-ellátását
biztosító önkormányzati fejlesztésekre; a tanyás térségek külterületi
földútjainak karbantartását, rendszeres felújítását biztosító vontatott
munkagépek, eszközök beszerzésére; és a tanyagondnoki szolgálatok
fejlesztésére pályáztak. Nálunk erre úgy tűnik nincs volt szükség.
 |
| Horváth Tamás valamint Szűcs Lajos - sok múlott rajtuk |
Ócsa tehát semmire, ami segíthetne a kint élők életkörülményein. Kár, hogy ebben Szűcs Lajos sem vállalt domináns szerepet itt élő városlakó létére. Országgyűlési képviselőnk, többszörös elnökünk valahogy nemtörődöm mostohán kezeli az itteni ügyeket, avagy fásultan elfogadja a Bukodi Károly, Horváth Tamás párttársak ebbéli nemtörődömséget.
Szadai József, Ráckeve polgármestere elmondta,
hogy a város egy útkarbantartó munkagépet fog vásárolni a pályázati
pénzből, ezzel is segítve az Újhegy városrészben élők bejutását a
központba.
Nagykátán a meglévő piacteret bővítik, a jelenleg
üresen álló területet fejlesztik, befedik, ahol nem csak piacnapokon,
hanem munkanapokon is helyet biztosítanak majd az őstermelőknek – mondta
el dr. Salibáné dr. Pap Terézia, a település alpolgármestere. A
pályázati pénzből jut még munkagépre is, amivel a tanyás térségek
külterületi földútjait javítják.
A Szent István Egyetem a megyei tanyafelmérések elvégzésére nyert 10 millió forintot.
 |
| Bukodi Károly, a polgármester - figyeljék a kezét (magyaráz) |
Az országos tanyafejlesztési programokat érintő kutatások kimutatták, hogy a termelők által legfontosabbnak vélt cél a termékeik piacra juttatása volt, ezt követte a földutak karbantartása, a villanyellátás vagy az egészséges ivóvízzel való ellátás.
A sikeres projekt megvalósításához és hosszú távú
működtetéshez nem elég a védjegykérelmet benyújtott gazdák számának
teljesítése, fontos kérdés a fogyasztói csoportok direkt bevonása, és a
fenntartáshoz szükséges szervezeti és működési keret kialakítása. Épp
ezért a pályázat kötelező elemeit érdemes más gondolkodási keretben
értelmezni, és a gazdák direkt támogatását kiegészíteni a fogyasztók
vásárlási szokásainak formálásával – mondta Herperger Babett, az EMKA Tanácsadó Kft. stratégiai vezetője, saját sikeres tanyafejlesztési projektjeik tapasztalatai alapján.
A fejlesztések befejezésének határideje 2014. április 30.
A 2013. évi Tanyafejlesztési Program nyerteseinek listája ITT érhető el.
Index és Pest megye.hu nyomán
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése