Trianonban keresztre feszítették az országot
Most volt a harmadik évfordulója annak, hogy az Országgyűlés törvényt alkotott a nemzeti összetartozás napjáról.
Ócsán sem ezt megelőzően, sem ezt követően nem emlékeznek meg erről hivatalosan.
Az összetartozásért, összefogásért emeltek szót közjogi méltóságok, kormánytagok, ellenzéki és parlamenten kívüli politikusok a nemzeti összetartozás napján.
Ócsán sem a Fidesz, sem a Városháza nem emlékezett meg nyíltan a szétszakított magyarságról hiába alkotta meg az Országgyűlés a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvényt a nemzeti összetartozás napjáról, kinyilvánítva, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság
minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek
államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok
személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Hiába kifogásoljuk évek óta, az önkormányzat, annak kulturális bizottsága és maga a helyi vezetés sem szervez a lakossággal közösséget vállaló megemlékezést. Mint Horváth Tamás hivatalosan kijelentette, túl sok emléknap van már.
Míg a helyi alpolgármester nem vett részt a Szabadság téren rendezett megemlékezésen, addig a Fidesz honlapján elérhető beszámoló szerint Budapesten (Rákosmente) Horváth Tamás a trianoni békediktátum 93. évfordulóján tartott megemlékezésen a Pesti úti ereklyés Országzászlónál koszorúzott.
1920. június 4-én 16 óra 34 perckor írták alá a Magyarországot
szétszabdaló trianoni békeszerződést a franciaországi Versailles-hoz
tartozó Nagy-Trianon kastély folyosóján. Rákosmente Önkormányzata erre emlékezett.
A megemlékezésen koszorút helyeztek el az önkormányzat vezetői Riz
Levente polgármester, országgyűlési képviselő, Fohsz Tivadar és Horváth
Tamás alpolgármester, valamint a pártok, civil szervezetek tagjai, és
rákosmenti polgárok. Részt vett a megemlékezésen Galgóczy Árpád
díszpolgár, Dunai Mónika, Szabó Tiborné, Rózsahegyi Péter önkormányzati
képviselő.
Ezt követően Riz Levente polgármester, Horváth Tamás és Fohsz Tivadar
alpolgármester megkoszorúzta a Pesti úti első világháborús emlékművet.
Ócsa város önkormányzata a nemzeti összetartozás napja alkalmából semmiféle hivatalos megemlékezést évek óta nem tart, így idén sem tartott.
*
2 megjegyzés:
Nemzeti ügyek kormánya nem véletlenül emelte a nemzeti összetartozás napjává június 4.-ét.
A nemzeti ügyek kormánya jórészt Fidesz alkotta politikusokból áll.
Ócsán a Fidesz zászlaja mögött politizáló városvezetők ezzel szemben nem támogatják és nem tarják a nemzeti ügyek kormányának szokványos megemlékezéseit és ezzel a nemzeti összetartozás napján sem koszorúznak. Szűcs Lajos doktor mivel az új választási rend szerint máshol indul, ezért nem véletlen, hogy szabadjára engedi pártársait és a korábbi kampányfőnökének helyettesét, Horváth Tamást. Ő szintén részese és megszavazója annak a nemzetellenes ócsai politikának, ami a kormánnyal és a nemzeti ügyek politikájával is szembehelyezkedve nem tartja méltónak megtartani önkormányzati szinten június 4.-ét. Igaza van a blognak, amikor ismét ezt az személyes ellenkezést veti a szemére az önkormányzatnak. Horváth Tamás ellenállása, és közreműködése nélkül ez nem lenne így. Nem csak szavazatával utasította el a megemlékezést, hanem ráhatással is. Bukodiné nem véletlenül hagyja ki a városi rendezvények sorából. Az önkormányzat mindig előrébbvalónak tartotta a kitelepülős rendezvényeket, a cirkuszt a városi vígságot, vagy a koccintós partikat. Az ilyeneken rendszeresen megjelenik hol a polgármester, hol pedig helyettese, míg a október 6.-án, június 4.-én nem. Ez bizony nagyon gáz. Bukodi Károly, Horváth Tamás, Szűcs Lajos mélyen szégyellheti magát mindezért, ha már a Fidesz nem szégyenkezik miatta. Akárhogy is, én igen szégyenlem ezt. Gondolom ezzel többen vannak hasonlatosan.
Sebaj, itt a 17. kerben a média teljes egésze a fideszé, azt írnak amit akarnak és a pornép el is hiszi!
Megjegyzés küldése