Október 12-én a helyi önkormányzati választáson 3177
településen választják meg – a korábbi évektől eltérően négy helyett öt évre –
a települési vezetőket és a képviselő-testületeket, a választáson 8 millió 184
ezer választópolgár vehet részt. Voksolhatnak a magyarországi lakcímmel
rendelkező magyar állampolgárok, valamint a magyarországi lakhellyel rendelkező
uniós állampolgárok és bevándoroltak, menekültek, letelepedettek is.
Az NVB csak azokon a településeken
írhatta ki a nemzetiségi választást, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes
bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez
tartozónak vallják magukat. Az NVB a 2011-es népszámlálás alapján 2715
választást írt ki, a legtöbbet, 1383-at a roma nemzetiségiek számára, míg a
legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok
136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok
44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak
szerte az országban.
Az NVB kitűzte a területi (megyei)
nemzetiségi választásokat, valamint valamennyi nemzetiség számára az országos
nemzetiségi választást is. Utóbbi újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a
területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást.
A nemzetiségi választópolgároknak
szeptember 26-áig kell regisztrálniuk magukat, ha részt szeretnének venni a
nemzetiségi önkormányzati választáson. Aki ezt nem teszi meg, nem szavazhat a
nemzetiségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként.
Bár a voksolásokat már július végén kitűzte a köztársasági elnök és az NVB, a
választást megelőző kampány a választási eljárásról szóló törvény szerint csak
a voksolás előtt 50 nappal kezdődik, és a szavazás napjáig, a voksolás
befejezéséig tart.
Az önkormányzati választás
kampánya szombaton kezdődött.
A jelöltek az ajánlásokat
ajánlóíveken gyűjthetik, ezeket a képviselő- és polgármesterjelölteknek a helyi
választási iroda, a megyei listát állítani szándékozó jelölőszervezeteknek a
területi választási iroda biztosítja.
A választási irodák legkorábban augusztus 25-én adhatták át az ajánlóíveket:
ezeken szerepel az ajánlóív sorszáma, hitelesítő bélyegzőlenyomat, a jelöltként
indulni szándékozó választópolgár neve, a jelölőszervezet megnevezése (vagy a
független jelölés ténye). A választási iroda nyilvántartja, hogy egy-egy
jelölőszervezetnek, illetve jelöltnek hány ajánlóívet adott át.
Az ajánlóíven fel kell tüntetni
annak a nevét és aláírását is, aki az ajánlásokat gyűjti, vagyis bárki csak a
hitelesített ajánlóív birtokában jogosult ajánlást gyűjteni.
Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egy
ajánlással támogathat. Az ajánlás nem vonható vissza.
A jelöltajánlás a választópolgár
szabad elhatározásán alapul, arra senki nem kötelezhető. A választási eljárási
törvény kifejezetten tiltja, hogy bárki az ajánlásért cserébe bármilyen előnyt
– például pénzt vagy ajándékot – ígérjen, illetve adjon, ez bűncselekménynek
minősül. A jelölőszervezetek azonban a saját ajánlásgyűjtő aktivistáiknak
adhatnak díjazást.
Ajánlást a választáson induló
pártok, egyesületek, illetve jelöltek, valamint az ő meghatalmazásukkal
rendelkezők gyűjthetnek.
Az ajánlás csak akkor érvényes, ha
az ajánló választópolgár feltüntette a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét
és anyja nevét. A választópolgár adatait más is rávezetheti az ajánlóívre, de
azt mindenképpen a választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia.
Az ajánlásokról tilos másolatot
készíteni, és tilos az adatokat esetlegesen adatbázis építésére felhasználni.
Az önkormányzati és nemzetiségi
választáson indulni szándékozó jelöltek szeptember 8-ig gyűjthetik az
ajánlásokat, eddig az időpontig kell bejelenteni – és az ajánlóíveket leadni –
a helyi választási bizottságnál, ha valaki indulni kíván a választáson. A
megyei listát állító jelölőszervezetek szeptember 9-ig gyűjthetik az ajánlásokat.
Ajánlásokat a választópolgárok
zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja az ajánlás
gyűjtését az ajánló és a gyűjtő munkahelyén munkaidőben vagy munkavégzése
közben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél, a Magyar Honvédségnél
és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a
szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben.
Tilos ajánlást gyűjteni közösségi
közlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben,
felsőoktatási és köznevelési intézményben, valamint egészségügyi szolgáltató
helyiségeiben is.
A választópolgároknak figyelniük kell arra, hogy csak az az ajánlóív hiteles,
amelyen szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, és fel van
tüntetve rajta az aláírásgyűjtő polgár neve és aláírása.
Ajánlóív nem maradhat a jelöltként
indulni szándékozónál, illetve a jelölőszervezetnél, mivel az összes ajánlóívet
kötelesek átadni a választási irodának a jelölt (illetve lista-) bejelentésére
nyitva álló határidőig. Aki elmulasztja leadni az összes ajánlóívet,
megbírságolják. A bírságot a választási bizottság szabja ki hivatalból, ennek
összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint. Az országgyűlési
választástól eltérően az önkormányzati voksoláson már nem lehet bírságot
kiszabni a határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó
ajánlóív után.
Az országgyűlési választásokon a
pártokat és jelölteket összesen 1,9 milliárd forintra bírságolták az időben le
nem adott ajánlóívek miatt.
Ócsán, mint azt korábban jeleztük,
öt polgármester-jelölt indult, de mint kiderült, ez a szám időközben hatra
emelkedett, mivel Sándor István az MSZP jelölőjeként indul és méretteti meg
magát.
Sándor István a helyi roma
kisebbség képviselője, (Ócsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat) elnöke.
Utóbbi
időben ismert ténykedése révén elérte, hogy Alsópakony (régi major)
településrészen lévő bekötő út is kapjon közvilágítást.
Az előterjesztés szerint: "Alsópakony településrész (régi major)
megközelítését biztosító 4515/4 helyrajzi számú úton jelenleg nincs
közvilágítási hálózat, az ott élő családok közvilágítás létesítésére vonatkozó
kérése megalapozott."
Így most a választások előtt 9 db oszlopot telepít az önkormányzat a város áldozatvállalása alapján, javítva az ott élők közhangulatát és biztonságát.
Sajnálatos a dologban, hogy az elmúlt négy év során a blog sorozatos felhívásai és az ismert pályázati lehetőségek ellenére, egyetlen egyszer nem pályáztak a tanyasias környezet fejlesztésére. Pedig lett volna lehetőség a villamosításra, a vízhálózat fejlesztésére, a tanyasi termékek piacra jutásának elősegítésére, az ottani úthálózat pályázati pénzekből történő megújítására. A városvezetés azonban ennek eddig nem látta szükségességét.
Sándor Istvánon - valamint a blog sorozatos írásain túl - egyetlen egy szervezetnek, most induló pártnak, vagy jelöltnek nem jutott eszébe az Alsópakonyon élők sorsa, illetve az ottani ismert körülmények jobbá tétele.
Nem tudni, hogy amennyiben nem lennének most a választások, elővették volna-e a közvilágítás hiányának problémáját, és belekezdtek volna-e a kiépítésbe.? Csupán az ismert, hogy évekig nem törtek ezzel és a Tanyafejlesztési Programra sem nyújtottak be pályázatot az önkormányzatban. De erről is cikkeztünk már.
Október második hetének vasárnapján lehet a sorsokon fordítani, mert akkor lesz a helyi választás.
*
