2014-2020 közötti időszakra szánt uniós támogatási programok egyike az ún. "Fenntartható városi közlekedés", ami számos pályázati kiírásban támogatta sok milliárd forinttal a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedés fejlesztését Magyarország városaiban. - Elvileg.
A valóságban ezzel szemben a kiírásban jól elrejtett lehetőségekre („közlekedésbiztonsági fejlesztések”, parkolófejlesztés forgalomcsillapítás részeként) építve egyes önkormányzatok a forrás céljával teljesen ellentétesen parkolóházakra és turbókörforgalmakra fordították ezeket az összegeket. A negatív hatásairól hírhedt autós közlekedés térnyerése mellett fenntartható közlekedési módokra csak minimális összegeket szánnak. Épp azokban a városokban jellemző ez a ahol kisebb városokhoz képest nagyobb az autóforgalom, de fejletlen a helyi tömegközlekedés, miközben a kerékpározás nagyrészt ki tudná szolgálni a mindennapos közlekedési igényeket.
Ócsa 2014 és 2020-as időszak közötti időszakban alig lépett előre a fenntartható városi közlekedés fejlesztése terén. Hiába volt adott a lehetőség, a városvezetés nem volt képes élni, és a város javára befogni, kihasználni ennek előnyeit.
2016 márciusában blogunk is beszámolta arról, hogy "Lehetősége nyílt Ócsának közlekedésfejlesztésre - pályázhatunk kerékpárútra, közlekedésbiztonsági fejlesztésre".
Ócsa ebben az időben egyetlen pályázati forrást nem hozott be és ennek keretében egyetlen kilométer biztonságos kerékpárutat nem volt képes megvalósítani ezen időszak alatt.
Itt a városi önkormányzat mögöttes döntései alapján nulla forintot költöttek Ócsa kerékpározásának fejlesztésére, és a közösségi közlekedés támogatására sem sikerült pályázni. Nálunk a buszmegálló felújításban sem sikerült remekelni, mert a polgármester elmúlt 10 évében sem sikerült még biztonságot jelentő gyalogjárdát építeni a megállókhoz.
Ócsa talán az egyetlen város a megyében, ahol a városközponton átvezető fő közlekedési útvonalon, nem vezet járda a buszmegállóhoz. Az önkormányzat előtti Bajcsy Zsilinszky utca járdázottsága nem éri el az 50 százalékot. Az Árpád utcai buszmegállókat mindkét oldalon a keskeny úttesten csak az életet, a testi épséget és balesetet kockáztatva megközelíteni a Bajcsyn száguldozó kamionok, és más közlekedők nyomvonalán.
Ugyancsak ez a helyzet a vasúti átjárók megközelítése és áthaladása során. Ócsa városvezetése az eltelt tízen valahány esztendő alatt nem jutott elé odáig, hogy járdát építsen a MÁV vasúti átjárójához, addig, ahol már ez a vasúttársasság dolga lenne. A kiírt Fenntartható városi közlekedés projekt erre is lehetőséget, keretet adott volna. Bukodi Károly polgármester hiába ígérte választása előtt és hazudta aztán, hogy egyeztet ez ügyben az egésznek nyoma nincs, csak az a mi volt. Az avult és balesetveszélyes áthaladás a keskeny nyomsávú aszfalton, ahol szintúgy nehézgépjárművek, mezőgazdasági munkagépek haladnak át, ahogy az a Bajcsy esetében is kockázatos a gyalog-, vagy kerékpárral közlekedők számára.
Itt azonban azt is számításba kell venni, hogy nem csak gyalogos és kerékpáros forgalom bonyolódik a síneken, hanem kiskorúak, iskolás gyerekek, babakocsis szülők és mozgássérültek is a teherautók közé szorulnak. Mindezek ellenére nem élvezett prioritást a megvalósítási elképzelések sorában ennek megoldása. Bukodi nem foglalkozott olyan szinten ezzel, hogy a megvalósításig eljusson. Inkább a focipályára pályázott, azt fejlesztette a városi infrastruktúra és a közlekedés biztonságossá tétele helyett.
Bukodi Károly polgármesterként a alakosság támogatását kérte az Alsópakonyban létesítendő új településrész felépítése kapcsán. Akkor azt ígérte, hogy fejleszteni fogják a szennyvízbefogadó telepet, ami végül csak egy minimális rekonstrukcióban merült ki, az átfogó és kapacitásbővítéssel járó modernizáció helyett. Erre a szomszédos Alsónémedi mutatott akkortájt példát. Ócsa ebben is elmaradt.
A polgármester és alfele azt is megígérte, hogy Alsópakony településrészt egy biztonságos kerékpárúttal kötik be a városi közlekedésbe az Üllői utcán át a vasútállomásig. Mondhatni ez sem valósult meg az elmúlt évtized múltával sem. A polgármester ígérete nem csak egy beteljesületlen álom, egy megvalósítás nélküli trükk volt, hanem egyben a sikertelenség és a városvezetési szimbólumává vált. Bukodi szava pedig a hiteltelenség szinonimája, vagy egyszerű hazugság lett.
Ettől a rossz szokásáról a későbbiek során sem tudott megszabadulni. Beváltatlan ígéretei a Damjanich utcai útfelújítás során is bizonyítást nyertek. Polgármesterként az önkormányzat ülésein a képviselőknek azt mondta, (mint utóbb kiderült hazudta,) hogy a Damjanich utca felújítása során annak járdája is megújult. Ez benne volt a pályázati kiírásban, aztán mégis elmaradt valamilyen ügyeskedés, alvállalkozói trükközés és a városvezetéssel történő egyezkedés nyomán. Sőt még az útfelújítást is szétbontották és különböző szakaszokra szedve amolyan pénznyelő formában valósították meg kevesebb tartalommal.
Bukodi Ócsája már csak ilyen. Bukodi polgármester pedig már csak olyan, amilyen. A szavára, elmondására nem lehet adni, mert nála ami írva vagyon az sem igaz.
Bukodi alatt városunkban a gyalogosjárdák építése jórészt elmaradt. Sőt azok sem épültek meg, amik a pályázati kiírásban szerepeltek, vagyis amire pályázatunk során pénzt nyertünk.
Bukodi és a hozzá lojális képviselők mindig is a lakosságra akarták lőcsölni ezen önkormányzati feladatot. Szinte mindent kitaláltak a feladat kibújása alól annak érdekében, hogy az itt élőket vegyék rá a köztudottan hiányos járdahálózat részbeni kiépítésére. Úgy tűnik a járdaépítésben nincs elég pénz, vagy haszon.
A mostani Széchenyi utcai kopóréteg felújítás és az egy oldalú járdaépítés már olyan teher volt a városvezetésen, aminek egyéni érdekeltségei is nyomásként rakodott a polgármesterre. Ne feledjük, hogy Gallai Zoltán képviselőként évekkel korábban, már a Damjanich utcai tervezett (elmaradt) járdaépítés során kifejezte igényét a Széchenyi utcai megvalósításra.
Aztán ebben érintetté vált Balló Benő is, aki személyesen is adta magát a nyomvonal tervezet/bemutatása során. Nem véletlenül.
És ha már itt tartunk, akkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a Széchenyi utca feljavításának munkálatairól, annak kivitelezőjéről, mögöttes költségeiről újabban már egyáltalán nem ad ki anyagot, tájékoztatást a polgármester, vagy a testület tagsága. Napjainkban sehol nem találni egyetlen beszámolót, hirdetményt a mögöttes eljárásról, a közpénzről, arról hogy mi szerepel a tervezettben, a kiírásban, aztán ezt ki valósítja meg és mibe kerül a végén. Elvégre csak pár tízmillióról lehet szó.
Ezzel együtt az, aki korábban, (akkoriban) pénzt-, lakossági hozzájárulást kért volna az utcában élőktől, az most ugyanúgy nem fizet ezért a járdáért, ahogy a sarki vendéglátóegységben érdekelt képviselőtársa sem. Ők valahol haszonélvezői ennek a visszás helyzetnek.
Pénzt mégis csak a Némedi utcában újonnan beköltözőktől kérnek (ezek) a képviselők, amolyan hozzájárulás címén a majdani járdáért.
Mert Ócsán már csak így mennek a dolgok.
Ezek-után az, hogy Bukodi Károly még mindig Ócsa polgármestere, az nem csak a város szégyene, hanem a képviselők után az itt élő egyéneké, a választói többségé is.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése