A háború kialakulása Ukrajnában - emlékeztetőül ( - Antalffy)

 Térjünk a lényegre, mégpedig néhány olyan kérdésre, amire ez idáig sem a Kelet, sem a Nyugat nem adott megnyugtató, hihető és egzakt választ. Sőt, magát a kérdést sem fogalmazta meg egyik oldal sem, ami igen meglepő. Meglepő, mert a jelen eseményeire és a szemmel is jól látható anomáliákra nem ad semmiféle valós választ sem a keleti, sem a nyugati propaganda.

A történet ismerős, röviden összefoglalva 2014-ben külföldről szervezett puccs vette kezdetét Kijevben, a törvényesen megválasztott elnök elmenekült és Oroszország egy szempillantás alatt leválasztotta a Krímet Ukrajnáról. Jött 8 év huzavona, majd 2022. februárjában megindult egy különlegesnek nevezett hadművelet, ami mostanra a II. világháború óta nem látott léptékű szárazföldi hadműveletté vált Európában.

 

A kezdet

 2022 elején Ukrajna befejezte a renegát Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DPR és LNR) elleni elsöprő támadás előkészületeit.

Az ukrán hadsereg fele, mintegy 120.000 ember, akiket az elmúlt 7 évben toboroztak és képeztek ki, a tűzszüneti vonal közelében állomásozott, és készen állt a támadásra. Az ellen oldalon csak mintegy 40.000 férfi volt fegyverben, akiknek kevés esélyük volt egy támadásnak ellenállni.

Oroszország nem hagyhatta, hogy az ukránok támadjanak. Ha Ukrajna vissza tudja szerezni a renegát tartományokat, képes lett volna csatlakozni a NATO-hoz. 

2012-ben Ukrajna és az Európai Unió tárgyalásokat kezdett arról, hogy az ország az unió társult tagjává válhatna, és így szorosabbra fűzné a kapcsolatait az euroatlanti közösséggel. Az alapvetően Oroszországtól félő, Európa-párti ukrán lakosság körében ez igen népszerű volt – nem úgy a keleti területeken lakó orosz kisebbségnél.

A tárgyalások aggodalmat keltettek Moszkvában. Putyin tarthatott tőle, hogy elveszíti a szevasztopoli katonai bázist, ami Oroszország számára az egyetlen számottevő, a Földközi-tenger felé vezető tengerészeti támaszpont.

Emellett Ukrajna euroatlanti integrációja azt is jelentheti, hogy az ország fokozatosan az EU és a NATO tagjává válik, ami felerősítette az orosz vezetés régi, bekerítéstől és inváziótól való félelmét, mivel Ukrajna jelentősen benyúlik Oroszországba, innen kiindulva könnyen támadható Moszkva, vagy elvágható az ország a kaukázusi területektől.

Az orosz közvélemény döntően az oroszul beszélő DNR és LPR oldalán állt. Ez mindenképpen beavatkozást igényelne. 

2013 nyarán Oroszország új szabályozásokat vezetett be, például importtilalmat bizonyos ukrán termékekre, s ez jelentős csapást mért az ukrán gazdaságra. Janukovics ennek hatására felfüggesztette az EU-val való tárgyalásokat. Ennek következében tüntetések kezdődtek a Majdan téren, Kijev szívében, amely Euromajdan néven vált ismertté. 

A kijevi megmozdulásokat más városokban is tüntetések követték.

A tüntetők gyakorlatilag elbarikádozták magukat a téren, ám a kezdetben békés tüntetés egyre jobban eszkalálódott és kezdett erőszakossá válni. 2014. januárban már súlyos sérüléseket, majd halálos áldozatokat követelő összecsapások is kibontakoztak.

Rendőrök és tüntetők is megsérültek feltehetően azonos fegyverekből leadott lövésekből, ami azt feltételezi, hogy külső provokátorok is megpróbálták gerjeszteni a helyzetet.

2014. február 21-én arról érkeztek hírek, hogy az ellenzék és Janukovics átmenetben állapodtak meg, azonban ezt az ellenzék hamarosan felmondta – nem kis mértékben a Majdan téri tüntetők elégedetlenségének hatására. Ezen a ponton elszabadultak az indulatok, Janukovics pedig Oroszországba menekült.

A 2014-es kijevi puccs óta már mintegy négymillió ukrán költözött Oroszországba.

A két ország között sok a családi kötelék. 

Az Ukrán Kommunista Párt közölte, hogy az új statisztikák szerint a 2014-es fasiszták által támogatott puccs óta megtizedelték a szociális biztonsági kiadásokat.

2012-ben az állami kiadások fele ment szociális célokra, mint a nyugdíjak, bérek és járandóságok. 

 Ezek ma a negyedére csökkentek, miközben óriási összegeket költenek el a rendőrégre, a parlamentre és az elnöki hivatalra.

Oroszország puccsként tekintett az Euromajdan eseményeire. Ukrajna keleti, orosz ajkú területein felgyorsult a tüntetések idején kezdődő ellenállási mozgalom szerveződése.

Oroszország azonban előbb lépett akcióba. 2014. február 27-én az orosz különleges erők alakulatai elfoglalták a legfontosabb kormányzati épületeket, a térség ukrán erőit a bázisaikra zárták. A Krím parlamentje ilyen körülmények között megszavazta a régió elszakadását Ukrajnától és csatlakozását Oroszországhoz, amelyet egy májusi népszavazás is megerősített – ehhez hozzá tartozik, hogy a Krím lakossága alapvetően oroszbarát volt. Ezzel a lépéssel Putyin biztosította a legfontosabb tengerészeti bázisát a térségben.

Ez után, 2014 tavaszán, a donyecki és a luhanszki területek is önálló népköztársaságot kiáltottak ki, és saját kormányzatot hoztak létre.

Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy orosz katonák harcolnak a térségben, ezt azonban Moszkva tagadta. Az gyorsan egyértelművé vált, hogy Kijevnek nincs kellő ereje ahhoz, hogy fegyverrel vessen véget a szakadár területeknek, így patthelyzet alakult ki. 

2021 őszén azonban Joe Biden amerikai elnök azt kezdte hangoztatni, hogy kiáll Ukrajna euroatlanti integrációja mellett, így Oroszország félelmei ismét felerősödtek. Ez után éles diplomáciai szóváltás és fenyegetőzés kezdődött, ennek következtében Putyin – súlyt adva szavának – nagyszámú katonai erőt rendelt az ukrán–orosz határ közelébe.

A feszült helyzetben az idén februárban ismét kiújultak a harcok a szakadárok és az ukrán erők között. Ennek a „küzdelemnek” egy újabb fejezete a „békefenntartó” csapatok donyecki és luhanszki területre vezénylése.

Ennek láttán Oroszország készenlétbe helyezte saját erőit, és fegyvereket, lőszereket szállított az ukrán határ közelében lévő gyülekezési pontokra.

Az Egyesült Államok hónapok óta figyelmeztetett a közelgő Ukrajna elleni orosz támadásra. Megtehette ezt, mert tudta, hogy Ukrajna megkísérli erőszakkal visszaszerezni a köztársaságokat.  

A szakadár ukrajnai Donbassz régióban egy amerikai inváziótól tartanak, mivel a hírhedt Blackwater magánbiztonsági vállalat – már Academi néven fut – zsoldokat képez ki a feladatra.

Eduard Basurin, a Donyecki Népköztársaság vezető-helyettese közölte, hogy amerikai instruktorokat láttak egy szélsőjobboldali kiképzőtáborban a Szumi régióban, Ukrajna észak-keleti részén.

„A Nemzet Hadtest radikális szervezet szumi csoportja zsoldosainak kiképzését olyan nacionalisták végzik, akiknek harci tapasztalatuk van a 2014-es donbasszi büntető hadműveletek során.

„Arról is van információnk, hogy amerikai katonai magáncégek instruktorai is részt vesznek a kiképzési folyamatban, mint az Előretolt Megfigyelő Csoport és az Academi,” – közölte.

A Nemzeti Hadtestet korábban Ukrajnai Hazafiaknak nevezték. Magját a neonáci Azov hadosztály alkotja, amelyet azóta már integráltak az ukrán hadseregbe.

 

Tudta, hogy Oroszországnak válaszolnia kell. 2022. január 12-én, Bill Burns, a CIA igazgatója titokban Kijevben találkozott Zelenszkijel.  Burns gyakran küld üzeneteket Joe Biden elnöktől.

2022. február 13-án, vasárnap, Joe Biden amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetés után Zelenszkij ukrán elnök kiadta a végső parancsot a tervezett ukrán támadásra.

A döntés megszületését azonnal kiszivárogtatták Londonban és Kijevben is.

Kormány figyelmeztetésére a brit Lloyd biztosítási konglomerátum leállította a viszontbiztosítási szolgáltatást Ukrajnában.

  A nap összefoglalójában a Guardian sok olyan tevékenységet sorolt fel, amelyek összhangban állnak egy konfliktus közelgő kezdetével. Diplomaták és külföldi katonaság kivonult Ukrajnából. Fegyvereket küldtek be légi szállítással.

Anatolij Ivanciv, az Expo ukrán biztosítótársaság vezetője az Interfaxnak elmondta, hogy az EBESZ különleges megfigyelői vannak a kelet-ukrajnai tűzszüneti vonalon. A február 12-i és 13-i hétvégén a front viszonylag csendes volt:

A Donyeck régióban február 11-én és 13-án este a misszió 261 tűzszünet megsértését rögzítette, köztük 50 robbanást. Az előző beszámolási időszakban 114 tűzszünet megsértését rögzítette a régióban.

Luhanszk régióban február 11-én és 13-án este a misszió 114 tűzszünet megsértését rögzítette.

*