Ócsa állomás - városka a vasút mentén ( - ahogy a külső szemlélő látja)

Egyszer érdemes megnézni ...

és végig hallgatni.

*

Örülhetnek az ócsaiak, épül a polgármester játszótere - óriási fejlődés és nagy kátyúk közt libikókázik a város

Erősen preferálja a polgármester a közösségi felületen az új árnyékmentes játszóteret, amit sikerült ismét a buszos főút mellé képzelnie.

A projekt nem indult egyszerűen, mert az eredeti elképzelés más volt. Aztán amolyan csak azért is alapon ezt a verziót fogadtatta el a testületi tagsággal. 

A most készülő játszóteret folyamatában posztolja a városvezetés, reklámozva ezzel a "cselekvő" polgármestert.  Muszáj ezt látszatot kelteni a hosszú léhaság idejét ellensúlyozva a választások előtti hónapokban, hogy elterelje a figyelmet a hibás várospolitikáról és a rossz vezetésről. 

Látható, hogy a tavalyi kátyúk a nyárfordulóra sem tüntetek el. Igaz meg van már, hogy a korábbi vállalkozó, a Hidrográd kapta a Székesi és Damjanich szakaszának burkolatjavítását.  Munkák viszont máig nem kezdődtek meg.  

Azonban mindenki nyugodjon le, mert az őszi választásokig látványosan belefognak és "megcsinálják". 

Jelenleg a közösségi térnek teljesen alkalmatlan Millenniumi tér átfésülése, a korhadt faoszlopok javításos átfestése, a magától elkopott lépcső javítása és a "diadalív" átfestése zajlik. Ezt követően kertészeti munkákkal felfrissítik a növényzetet és zöldebbé próbálják tenni a játszótérnek nevezet  katlan másik oldalát. 

A tér üregében fekvő hasznavehetetlen játszóteret azonban nem teszik ezzel vonzóbbá és elfogadhatóbbá. Az ugyanúgy árnyékmentes poros katlan marad, ahol minden lehet, csak rendeltetésszerűen használni nem.  Kisgyerekkel napközben nem lehet megmaradni ott a tűző nap hevületének poros gödrében. Ezért nincs kihasználva és elfogadva ez a tér.

Most belefektetett több milliónyi összeg némi rendezettebb képet ad majd a kiemelt létesítménynek, de nem fogja játszhatóbbá tenni az egykoron fiataloknak szánt teret. 

*

Menetrendváltozás lakossági igény alapján - Ócsán azonban hiába is kérik az emberek, a polgi nem enged

Biztosan sokan lehetnek Ócsán, akik még támogatják, vagy újraválasztanák azt a sikertelen embert, aki ma a város dolgai felett rendelkezik polgármesterként. Hiába is tartják mások sikertelen és rossz vezetőnek az önkormányzatunk élenjárójaként, ha  a lekenyerezett többség a rá kent vaj lenyalására vágyik. 

Érdekes volt megtapasztalni az elmúlt évek során Ócsán a polgármesteri ténykedés sutaságát, és eredménytelenségét. Rossz volt napjában átélni a közlekedés szervezetlenségét, az átgondolatlanul fenntartott járatokat, és azt a kerülővel kikényszerített körutazást, amivel csak az ittenieket büntetik.  Így az ócsai polgármester nevéhez köthető a leghosszabb menetidőt tartó járat, a leghosszabb ideig tartó utazás a fővárosba.  Mindezt a rekordot az ócsai polgármester tudhatja magáénak, amihez úgy tűnik makacsul ragaszkodik, megcsúfolva ezzel a várost átszelő autópályát, mint a gyors és biztonságos közlekedés egyik útvonalát.

Mindennek alapját az szolgáltatja, hogy a lakosság több ízben kifogásolta és panaszolta a volán járatainak a várost érintő sűrűséget, meglévő útvonalát és a fővárosba jutás idejét. Nem véletlenül merült már fel többszörösen a buszjáratok átszervezésének igénye. Lakossági kezdeményezés, kérelem, előterjesztés, és aláírásgyűjtés is volt már az ügyben, hogy a jelenlegi buszjáratok más szisztéma szerint közlekedjenek. Ennek lényege, hogy az Ócsa városából induló és érkezőjáratok fele ma is Alsónémedi települést szolgálja ki azzal, hogy a községen belül helyi járatként közlekedik. Más szóval az Ócsa-Budapest és a Budapest-Ócsa járatok egy része Alsónémedi belterületén kóvályog, ahelyett, hogy egyenesen a fővárost összekötve vinni a dolgozókat.  Ezt már az évek során többször panaszolták az önkormányzat és a polgármester felé.

Ezzel párhuzamosan azt is kifejezték már az ócsaiak, hogy egyes városunkat érintő buszjáratokat az autópályán közlekedtetve kösse össze a fővárossal. Ez nem csak jelentős menetidő megtakarítást és gyorsabb eljutást jelentene, hanem egy alternatív munkába járási lehetőséget és útvonalat hozna az itt élőknek. Ezzel az Alsópakonyban élőknek szintén olyan minőségi javulást élnének meg, ami jelenleg nem biztosított a számukra. A főváros centrumától 30 kilométerre fekvő településről a Budapestre jutás közösségi közlekedéssel, manapság úgy 2 órába telik. Ez nem haladja meg a 15 km/órás sebességet, ami ügyebár egy átlag kerékpáros tempója. Vagyis ha valaki bringára kapna és a pályán feltekerne, hamarabb érne a fővárosba, mint a buszos utazással. 

Mindez persze a polgármester szégyene, csakhogy neki ettől még nem ég le a bőr a képéről. Ha ugyanis a már kezdeményezett "fordított irányú" járatokkal nem az autópálya sarkától indulva és attól eltávolodva keringőznének a buszok, hanem ellenkezőleg, akkor megoldható lenne az ócsai lehatón át az M5 pályáján a Budapestre jutás. Ez legalább fél óra nyereséget hozna az utazással eltöltött időveszteségből, minden egyes utas számára.

 

Ócsán azonban a városvezetés nem veszi figyelembe az itt élők igényeit és elvárásait. A polgármester immáron 9 éve nem képes megállapodni a közlekedési szolgáltatókkal. Ahogy legutóbbi fogadóóráján is említette, "egyeztetéseket" folytat.  A MÁV-val kapcsolatos problémák során ezt már legalább annyiszor bejelentette, ahányszor szorították a cipőt a lábán. A Volános buszközlekedés tárgyában ugyanolyan sikertelenséget mutat, mint a vasút esetében.  Tehát Ócsa polgármestere vagy nem érzi az emberek gondjait a magáénak, vagy pedig egyszerűen alkalmatlan. Hacsak nem rosszindulatú, de ilyet feltételezve sem gondolna az ember a másikról. Főleg nem egy városvezetőről. Marad  a korábbi két felvetés közül így a hozzá illő. Vagy nem foglalkoztatja ez az egész közlekedési anomália, vagy egyszerűen képtelen megoldani az évek óta húzódó problémát a kisvárosi polgármester. Bár mi is legyen a magyarázat, a végeredmény mindig az alkalmatlanságához vezet. 

Érdekes, látni, hogy Inárcs, Kakucs kistelepülések vezetői miként képesek sikeresen és gyorsan bejuttatni a polgártársakat a fővárosba. Ők már rég beértek a munkahelyükre, amikor a fővárosba tartó ócsai még Alsónémedi utcáin köröz a busszal. Ott, ahol amúgy is annyi járat halad át és áll meg, hogy az ócsainak már tényleg nem kéne. Az sem elhanyagolandó, hogy az alsónémedi járatok egyike sem jön át Ócsára,  vagy éppenséggel fejezi be itt a járatát. Nem. Az alsónémedi buszjáratok Alsónémedi végállomással  zárják az ajtókat. Csak az ócsai busz jár át, és vissza. Az Alsónémedi buszjáratok egyike sem teszi ezt meg viszonzásul.  Pedig alsónémedi központjában számos más járat is megáll. Így mondhatni semmi szükség az ócsai busz körbevezetésére némedin. Legyen összekötve buszjárattal a két település, de ne úgy, hogy az Ócsa kiszolgáltatásával és az itteniek felesleges időutaztatásával párosuljon. 

Jó látni, hogy az 5000 lélekszámú Alsónémedire községre mennyi ( 626, 627, 628, 629, 630, 631, 633, 636) busz közlekedik és áll meg. Ezzel szemben a közel dupla annyi (9330 fő) lelket számláló Ócsa városának csak két (635, 636) fővárosi járata van, amelyik közül csupán egy a közvetlen. Alsónémedinek ebből is legalább kettő és fél jut. 

Ami pedig a menetidőt illeti, az ócsai (635, 636) buszjáratok 52 perc és 1óra 23 perc között teszik meg a 32,3 km illetve kerülővel a 45,8 km-s távot 650 és 1055 forintért. Vagyis a körutaztatással elnyújtott utazás drágább a nem bérletesek számára, mint a gyorsabb elérés másoknak. 

A kakucsiak 35,5 és 37,3 km-t kénytelenek utazni a fővárosba jutásért jórészt autópályán, amit 44 és 51 perc alatt tesznek meg 750 forintért.  

Az inárcsiak esetében ez 32,7 és 34,5 km, ami 39, vagy 44 perc utazást jelent, pályán, 650 forintért.

Ha Ócsáról is menne olyan járat, a mi az autópályán közlekedve érné el Budapestet, akkor az kb 30 km-s távot jelentene, 35 perc utazási idővel és vagy 600 forintos árat.    

Mindez nagyon kedvező lehetne az itt élők számára, különös tekintettel az alsópakonyiakat érintően.  

Az egyszerű ócsai ember, nem is érti, hogy akkor miért kell többet, hosszabban és drágábban zötykölődnie a buszon, ha van lehetőség az olcsóbb és gyorsabb bejutásra?

Az egyszerű ócsai nem érti, hogy a polgármester miért nem járt ár el ez ügyben? Mi az, ami nem teszi nálunk megvalósíthatóvá azt, ami mások számára adott és megoldott? 

Vegyük újra Alsónémedit, ahol a Polgármesteri Hivatal most jelentette be, hogy "lakossági észrevételekre, valamint az aláírásgyűjtést is tartalmazó levelünkre, 2019. július 1-jétől új járatokat indítanak a 626-os autóbuszvonalon, Budapest - Alsónémedi - Dabas útvonalon".

 

Érdekes olvasni az ottani Polgármesteri Hivatal közleményét, mely szerint  "az összefogásnak is van ereje!"

Kérdés persze, hogy Ócsán miért nincs összefogás és normális polgármester?   

*

Kerékpározz rendesen Ócsán és biztonságosan Alsónémedin - csak hogy érezd a különbséget ( - tekerős látlelet)

Nincs olyan szerencséje Alsónémedinek, hogy a Bukodi-Horváth párost megnyerje magának, és nincs  olyan szerencséje Ócsának, hogy a két ismert figura helyett egy jobb polgármestert válasszon a jelenlegi helyett.

Alsónémedi polgárainak eszébe nincs a mi polgármesterünket trónra emelni, ahogy Bugyi község sem kívánja a jelenlegi  független polgármesterét az ócsaira cserélni. 

Minkét község előrébb van Ócsánál. Nem csak pénzügyileg és gazdaságilag állnak jobban, hanem fejlettségi szinten is kottázni lehet a különbséget. A független Vincze József és a "szintén zenész" Somogyi Béla polgármester olyan sikeres, megbecsült és érdemes a választók szerint, hogy nem kívánnak egyiküknél sem különbet maguknak. Miért is cserélnék le a mienkre. Arra akivel nekik is gondunk van.

Ami pedig az említett különbséget illeti Ócsa városvezetése és a két másik településvezető között, azt az adott helyek arculata jól mutatja. 

Anélkül, hogy sorolnánk az ismert különbségeket, vagy akár Szűcs Lajos közel 9 évvel ezelőtti szalagavató átadásait, elég ha a mostani tájképre tekintünk. Bukodiék legalább ennyi ideje, - ha nem több, - uralják Ócsát, de még csak a nyomába sem érnek a szomszédos települések igazolt sikereinek. Az ottani polgármesterek ugyanis képesek voltak az ott élőkért dolgozni, cselekedni.

Az a tájkép, ami így kirajzolódik a szomszédaink esetében valóban egy szebb táj képe, míg Ócsa vonatkozásában csak egy kóros látlelet. 

Ismert Bugyi község fejlettségi szintje és előnye Ócsával szemben. Ugyancsak ez domborodik ki Alsónémedi terén is. 

Mindkét település már rég túl van az első kerékpárútjának átadásán. Sőt Alsónémedi már a másodikra és a harmadikra készül, míg Ócsa városi rangja ellenére sem tud egyetlen kilométer belterületi bringautat abszolválni.  

 

Hiba figyelmezettünk évekkel korábban a helyi vezetést, hogy figyeljenek oda, mert lemaradunk, és hiába írtuk, hogy mások már elhagytak, a jó szó és a figyelemfelkeltés nem hatotta meg a mi városatyáinkat. Őket nem foglalkoztatta a város felvirágoztatása, a biztonságos kerékpárút létesítése.  Ócsa mindezzel elmaradt, míg mások nem.

Alsónémedi immáron a második hosszabb kerékpárútját adja át, és köti össze az előzővel mind belterületen, mind pedig a külterületi temető és a Penny közötti szakaszon. Ehhez nem csak kijelölt gyalogátkelőhely, hanem új járda, és szolár ledvilágítás is társul.

Ezzel szemben Ócsa mindennapjaira tekintve  útjaira tekintünk, azt látjuk, hogy csak a kátyúk száma, nagysága és mélysége növekszik a városban. de ez nem igazán foglalkoztatja a városvetőt. Ő továbbra is úgy vár a pályázati forrásokra, mint az elfekvő juhász a sült galambra. 

Bukodi képes úgy kerékpár túrát szervezve az élre állni, hogy közben máshova tekerteti át a csapatát.  Mindehhez a képmutatáshoz vannak olyanok, aki cinkosként társulnak, hiszen mi másért áll a normálisan gondolkodó egy olyan polgármester mögé, vagy éppenséggel ül fel a drótszamárra vele, ha pont az ő érdekükben, értük nem tesz semmit.  Olyan ez, mintha a küklopsz a saját szemét szúrná ki, hogy ne lá(tha)ssa a cinkost. 

Ócsa városvezetője olyan görög mitológiai alakot ölt, mint a barlangba szorult ithakai király aki félelmében volt olyan cseles, hogy  "Senkise"-nek nevezze magát. Mindez csak arra volt jó, hogy az átvert és kiszúrt szemű óriás jajveszékelő kiáltására érkező segítségnyújtók kérdésére, hogy ki tette ezt, azt tudja válaszul adni a suta és immáron vak óriás, hogy Senkise. Így menekült meg a helyi leszámolástól Odüsszeusz.  

Az ócsai kerékpárosok önfeláldozó (önmaguk) szemkiszúrása nem más, mint az éves kerékpártúra a nem létező ócsai kerékpárutakon, ami a szeretett polgári vezető nyomán kerül letekerésre. 

*

Dicsérnénk, de nem lehet - Ócsa városvezetése átgondolatlan cselekedetei nem lakossági célzatúak ( - tévút)

Értjük, hogy célszerű felhasználni és érdemes elkölteni az Eu-s támogatásokat. Nem értjük azonban, hogy ez más előirányzott esetekben miért nem ilyen fontos és kiemelt cél, mit adott szituációban.

Lássuk be a helyi pályázatok csak amolyan "kötelező céljelleggel" zajlottak és kerültek megvalósításra Ócsán. Értsük ezt úgy, hogy kormányzat által előírt azon minimum beruházások valósultak meg csupán, amik országszerte más településeken is. 

Mindez csoportjába tartozik az intézmények energetikai felhasználásának korszerűsítése ami a gimnáziumot és az általánost is érintette. 

Ugyanakkor más nem előírt esetekben a városunk nem aktivizálta magát olyan korábbi céltámogatások során, mint a belterületi utak, a turisztikai célú pályázatok, esetleg  kerékpárutak létesítése, helyi termékek piacra jutásának elősegítése, tanyafejlesztési program, csatornázási program, vagy a szennyvízelvezetési és tisztítási lehetőségek fejlesztésének támogatása, és a többi...

Számos esetben számoltunk már be azokról a szomszédos fejlesztésekről amiből Ócsa kimaradt. Többségében azért, mert nem pályázott a város, mondván nem időszerű, vagy nem finanszírozható, költségvetésileg nem biztosítható annak önrésze. De legyen is bármi az elmaradásnak, mindez a városunk utóbbi években zajló elmaradásának és lemaradásának történeti képe. 

Igaz, az önkormányzati választások aktuális évének szűkülő hónapjaira ráhajt a polgármester, mert több dologba is látványosan belekapott.  

A kis gimnázium épületének rendbetétele helyett az általa kedvelt bontási műveleteket preferálta, amit az iskola úgy fogadott be, hogy cserébe azon területen egy parkolót létesít, a bejárók gondjainak enyhítésére.

Ez egy darabig állta is a helyét, de aztán ahogy elérte a városunkat is a távvezérelt sportpark létesítési program, úgy vált célterületté a volt gimnáziumi épületet korábban magába foglaló területrész. Mindez a polgármester szavahihetőségét és fantáziátlanságát illusztrálta, hiszen a korábbi ígéret és az adott szó ellenében einstandolta az ottani kiépítetlen parkolót. 

 

A következmények még magát a polgármestert is meglepte mikor a gimnáziumból érkező aláírt megkeresésekkel a parkoló megszüntetésével szembeni tiltakozással szembesült. Aztán mégis Ő adta az értetlen felháborodottat a testület előtt. Még jegyzőkönyvbe is foglalták, hogy ezen vélekedését. Bukodi Károly a testület előtt annyira természetesként adta elő, hogy a gimnáziumba érkezők két buszmegállónyi távolságra kijelölt  P+R (MÁV) parkolóba rakják le az autójuk és onnan sétáljanak, vagy buszozzanak be az iskolába. Mert számára ez annyira természetes, mint az, hogy Ő azzal a 6 milliós autóval jár akár a Sparba is, amit a saját céljára vetetett, és ahogy ezt velünk a költségvetésből fizetteti.  Nos ez a polgármester jelentette ki, hogy ott a vasúti parkoló, ahol le lelhet rakni az autót.

Mindez csupán azért, mert  átgondolatlanul, rossz helymeghatározással jelölte ki a testület számára a sportparknak nevezett, majd a fitnesz parkként és játszótérként is nevezett területet.  

Az, hogy mindez mennyire koncepciótlan nem érdekli, ahogy az sem, hogy a lecsupaszított ingatlanrész mennyire nem megfelelő erre a célra.  Az pedig különösen nem foglalkoztatja, hogy a kisgyerekes játszótér és az utcai sportlétesítmény közelsége, egymásba építése mennyi konfliktussal, összeütközéssel fog járni.  Nem pusztán a célközönség különbözősége, hanem a védőtávolság és a közvetlen  átjárhatóság okán.  A hintázó gyerek és a nyújtózkodó sihederek, a rúdon lengő felnőttek nem a közéjük beszaladgáló gyerekekre akarnak összpontosítani. Azt sem szeretnék, ha a homokozóból vödörrel átszaladgáló kisdedekre keljen figyelniük. Ráadásul a járulékos homok sem oda való, ahol ők izzadtan edzeni szeretnének. Számukra egy ivókút, vagy csobogó, netán egy nyilvános WC inkább kedvezett volna, mintsem a kisgyerekek játszóháza. 

Mint korábban szóltunk róla az a terület amúgy sem a legjobb választás volt erre a célra.  Erre most még ráhúzzák a játszóteret, aminek árnymentesítése, parkosítása és a környező lakóépületek zajvédelme nem még ismert.  Ugyanis a polgármester már tanulhatott volna az ad-hoc vezérelte ötleteinek hátrányos példáiból. Azokból az öncélú  pénzkidobásos propagandabefektetésekből, aminek során a lakosságot károsítja. Ismert a műfüves pályáinak hibás gondolata, és a velük járó tehertétel.   A polgármester azonban nem tanul a hibákból. 

Ma is úgy erőlteti a lakosságra az elképzeléseit, ahogy senki. Más településeken megkérdezik a helyieket, párbeszédet folytatnak velük, hogy mit szeretnének, vagy ha van éppen valami fejlesztési elképzelés, akkor azt hol és hogyan szeretnék ha megvalósítanák. Ócsán erre nincs példa.  

Itt a polgármester a vezércsődör, aki oda és arra húzza a várost ahova a józan ostoros paraszt nem engedné a lovát.   

*

Tűzoltó még csak lenne, ha a városi támogatást elég lenne - bóhoc meg van anélkül is, bár ők jól el vannak

Komolyan sokat tette az a lelkes önkéntesekből álló csapat a városi tűzoltóság megvalósításáért, akik napi önfeláldozással létrehozták a helyi tűzoltóságot. Azt az alakulatot, amire rajtuk kívül más nem volt képes Ócsán. Most ők azok a tűzoltók, akik még mindig támogatásra és megsegítésre szorulnak.  

Ócsán korábban volt már próbálkozás az önkéntes tűzoltóság felállítására, amibe az önkormányzat is beszállt - legalábbis szóban, a toborzás meghirdetése alkalmával. Az akkori polgárőr elnök a  vállalta fel  az önkéntes tűzoltóság létrehozását még 2014-ben. Az ismert helyi orákulum két éve alatt csak annyit sikerült elérni, hogy szóban lejelentett vagy 30 embert. Ezt az önkormányzati beszámolójából olvashatta ki az érdeklődő. Ezzel egy időben több milliós igényt is vizionált a tényleges megvalósításhoz. Aztán az egészből nem lett semmi

A helyi tűzoltóság gondolatát csak a blog próbálta feleleveníteni és életben tartani, mert az akkori kezdeményezés hamvaiba porladt. A korábbi polgárőrvezető által lejelentett 30 főt a város nem is látta. Azt sem tudták az itt élők, hogy kit rejtenek, és valós személyek-e vagy csak fikció mindez. Már a számadat is gyanút keltett. Valószínűleg csak pénzt akartak nyerni az önkormányzattól ezzel a beszámolóval. A lényeg, hogy az egészből nem lett semmi.  Valószínűleg csak a szokásos humbug volt ez is. Ez az elnök levitézlett, hátrébb kényszerült és amolyan gyurcsányi lélekkel a sötétbe húzódva próbált erőt nyerni a visszatéréshez. Nem számít.

Közben 2016-ban az elveszettnek vélt fejszének a nyélbe ütésére készültek páran csendben. Azonban 2017. április 26-án már konkrét megbeszélés volt az illetékes vezetőkkel. Májusban magunk is beszámoltunk a történésről, amikor az egész ügyködésről Ócsán nem sokat lehetett hallani. Ez a hír is Bugyi község oldalán látott napvilágot.  Itt csupán az augusztusi önkormányzati újság adott hírt a fejleményről, mely szerint 2017.07.01.-vel megalakult az Ócsa Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 

 

A folyamatot már nem lehetett megállítani. A szomszédos települések mind rajta voltak, Ócsa csak kimaradhatott volna ebből, ha nem áll a civil kezdeményezés mögé. Sajnos ez a hozzáállás eléggé jelképessé sikeredett, hiszen a városunk nem jeleskedett az elsők során amolyan "babaváró" induló csomaggal elébe menni, vagy megsegíteni a születendő tűzoltóságnak. Az összefogásra inkább a csapattagok és a szomszédos települések vezetőinek hozzáállása utalt. Ócsát csak nevesítve jellemezte az egész. 

 Bár Bukodi polgármester neve a 2014. évi toborzás óta járulékosan szerepelt a tűzoltósági célkitűzés mellett, de az önkormányzati munkában, sehol nem merült fel a tényleges és tevőleges támogatása. Olybá' tűnt, mintha a városunk vezetése csak névlegesen járulna hozzá az egészhez, mert az már mégis csak ciki lenne, hogy a helyi közhasznú önkéntesek erőfeszítéseit éppen az itteni városvezetők nem támogatnák. 

A korábbi bohóckodásnak, léhűtő nagyotmondásoknak és a mesemondóknak bealkonyult. A 30 lejelentett és abból 20 önkéntes tűzoltó-polgárőr személye ismeretlen maradt. Csak az ezt leírő jelentést tevő állt ki egy búcsú performance-szal. 

Ezt követően az ócsai önkéntes tűzoltóság megvalósításának gyakorlati menete felgyorsult.  Létrejött egy új csapat, egy valódi és valós értéket biztosító egyesületi tagság. 

Ők a városi önkéntes tűzoltók.

  

 Az első bemutatkozás a szeptemberi városi mulatság alkalmával történt meg. Akkor a polgármester is színpadra állt és zászlót bonthatott. A tűzoltók csapatzászlaját adta át. Az első tévés híradás is ekkorra datálható. A helyi önkéntesek a tűzoltóságon belüli ismertségüket, kapcsolataik használták fel az egyesületi célkitűzéseikhez. Vendégként budapesti önkéntesek jöttek és adományoztak az alakulóban levő csapattársaiknak. Ezzel is próbálva áthidalni a városi önkormányzat velük szembeni pénztelenségét.

Aztán sorra jött a többi erőfeszítés és a hozzá társuló segítség. Az egyesület tagjai szomszédoltak, fát vágtak és apró méhek módjára gyűjtötték az alapvető szükségleteikhez az eszközöket.  Az idő során képesek voltak nagyot lépni és Németországból egy gépjármű fecskendőt is beszerezni. Talán ekkor tájt érett meg a helyi önkormányzatban az első támogatás gondolata, majd odaítélése.  Nem volt jelentős összeg, pár száz ezer forint, amiről a blog írt, de legalább már biztosítottak egy tortára való pénzt a tűzoltásban elkötelezettek számára. 

Az önkéntesek továbbra is inkább máshonnan, és másoktól kaptak annyi pénzt, hogy az ócsai tűzoltóautót két részletben ki tudják fizetni. Ez volt az első jelentősebb kiadásuk, ha úgy tetszik befektetésük a városba. Mert ugyebár az ócsai önkéntesek a várost népszerűsítik a kiállásukkal. 

Ma azonban már ott tartunk, hogy a helyi vállalkozás biztosította telephelyen egy, az autókat és az eszközöket is magába foglaló szertárra van szüksége az egyesületnek. A tűzoltószertár felállításához az MPF-FÉG hozzájárul és a tűzoltóknak a csarnokot a Csarnok.hu Kft 5 milliós adományával felépítenék, amennyiben a beruházáshoz szükséges engedélyezési és kiviteli tervdokumentációt elkészítik. Ennek költsége hozzávetőlegesen 1,5 millió forint. 

Az önkéntes tűzoltók most ehhez kérik a polgármester hozzájáruló segítségét.  Mindez a jövő héten kerül a testület elé. Előzetesen a bizottságok fogják tárgyalni, és véleményezni a mögöttes polgármesteri egyeztetések alapján. Az előre borítékolható, hogy valamennyi pénzt fognak biztosítani a helyi tűzoltóság szertárára, de hogy a 1,5 milliót megadják, az elég kétséges.

Felületes ismerve az önkormányzatunk pénzügyi helyzetét, és elnézve a hosszú hónapok óta fennálló kátyúk szaggatta utakat, látható mennyire kutyául van a költségvetés. Azt is tapasztalni ezzel együtt, hogy a Juhfesztiválra, az Öreghegyi Pincesor rendezvényeire megítélték a támogatást, ahogy városi tortára, és az utcai futóknak is mondhatni jelentős összeget biztosítottak. Ezzel a több százezres tételekkel viszonyítottan szemben a közhasznú tűzoltóink alig jutottak érdemi támogatáshoz. Nem azt állítjuk, hogy az 500 ezer forint kevés, hanem azt, hogy a futásra adott 200 ezerhez mérten aránytalanul méltatlan.  Ennyit a más teremben űzött sportok sem nagyon kapnak Futni birkózószőnyeg és teremhasználat nélkül is lehet. Ismerve a helyi futóinkat az utak kátyúmentesítésére legalább annyira vágynak, mint az autósok. A számukra biztosított pár száz ezerrel ezeket  nem lehet lefedni. Nem is arra kapták. 

Aztán tudva, hogy a polgármester és alfele, sem átallott felvenni az év végén 3 havi illetménynek megfelelő apanázst a szűkös büdzséből. Mindez a járandóságon felüli kifizetés fedezné a tűzoltószertár megvalósításához hiányzó összeget. 

Vagyis, ha a városvezetés úgy gondolja, akár biztosítható is a szükséges összeg a tűzoltóink számára. Kérdés, persze, hogy a polgármester ez miként érzi szúnyogcsípésnek, vagy éppenséggel vérveszteségnek a maga szempontjából. 

Mindenesetre az sem mellékes, hogy eddig a tűzoltóink messze kiálltak a polgármester mellett, és közel sem biztos, hogy csak szükségszerű kényszerből. Az is visszakereshető, hogy eddig rendesen odaadták magukat akár a húsvéti tojásfa díszleteként, akár a szemétszedés kellékeként, vagy a különböző parádés kocsizásról lévén szó. Mindig amolyan dicsőségbeli díszletként szolgáltak a polgármester nyomdokán.  Most azonban ismét egy jelentős mérföldkő elé érkezett az egyesület. 

A szinte maguk finanszírozta (összegyűjtött) gépjárműfecskendő után ez a szertárt lenne az, ami előrelépést jelentene számukra. ha viszont ebbe is csak annyival száll be az önkormányzatunk, mint az autóba, akkor ismét sikerül kikosarazni a tűzoltóinkat. 

Áttekintve az eddigi önkormányzati viszonyulásunkat, és az önkénteseink elismert erőfeszítéseit, a mostani esetleges alulfinanszírozottságból fakadó fiaskó nagyon megterhelheti a jövőbeni kapcsolatokat. Mindez a választások évében nem lenne kedvező az önkormányzatiságban érdekelt haszonlesők számára. Ezért vélhetőleg nem lesz olyan kicsinyes és a mértéktelen a városvezetés, hogy mindezt lefaragja.  

A tűzoltóknak szükségük van egy szertárra. Mondhatni erre az "ingyen" szertárra. A nagy részét már előteremtették.
A dicsőség morzsáit az önkormányzat adhatja és arathatja majd le, függetlenül attól, hogy az eddigi szerepvállalásuk mennyire siralmas és szánalmas volt.

*