Idehaza újraválasztották és maradt Vona Gábor a Jobbik elnöke, bár az országos elnökségének a felét kicserélték a legutóbbi tisztújításon,
Vona Gábor favoritjai – egy kivételével – be sem kerültek a testületbe.
Alelnök lett viszont több radikális is.Nem pusztán ennek okán, de nem sikerült szélsőjobboldali frakciót alakítania az Európai
Parlamentben Marine Le Pennek és Geert Wildersnek.
Ahogy arról korábban már volt szó,
Európában nem újdonság, hogy egy szélsőjobboldali párt elkezdi magát −
akár csak külsőségekben, akár tartalomban, mondanivalóban is − középre
pozicionálni. Ráadásul ennek a példák többségében pozitív eredménye
van.
Az egyik ilyen példa az ukrán Szvoboda párt, ami a kezdeti
neonáci elemeket használó, klasszikus kelet-európai nacionalista, II.
világháborús nosztalgiával dolgozó, kis támogatottságú rétegpártként
indulva az utóbbi években azzal lett sikeres, hogy sikerült a
legfiatalabb szavazókat megszólítania, és egy mérsékeltebb irányba
mozdultak el. Igaz, ők az üzeneteiken is finomítottak. De jó példa erre a
Le Pen-féle Nemzeti Front, amely az előző elnök lányának színre
lépésével egy antiszemita, a posztfasiszta pártokkal kapcsolatokat
ápoló, szélsőjobboldali pártból egy komoly tömegpárttá nőtte ki magát.
A
mostani tisztújításon szóba került, hogy a Jobbiknak országos
tévécsatornát vagy rádiót kellene szereznie, mert csak így van esélye a
kormányváltásra. Az ötlet Apáti alelnökjelölti szándéknyilatkozatában is olvasható, a politikus abban azt írta, hogy ha pénzbe is kerül, de
sajtót kell szerezniük, országosan, vagy akár helyi, önkormányzati
szinten is.
A francia Nemzeti
Front (FN) és a holland Szabadság Párt (PVV) vezetője
határidőre nem tudta teljesíteni az EP-frakció megalakításához szükséges
kritériumokat, vagyis nem tudott maga mellé állítani legalább hét
tagországból képviselőket.
Le Penék vetették el a szövetséget például a lengyel KNP-vel és a magyar
Jobbikkal, a két szervezet már túlságosan szélsőséges volt a számukra. A
tervezett szövetséghez csatlakozott volna a két párton kívül az osztrák
Szabadság Párt, az olasz Északi Liga és a belga Vlaams Belang, ők
vélhetően függetlenként fogják majd képviselni az euroszkeptikus
eszméket.
Az EU-ellenes pártok egy másik csoportjának ugyanakkor sikerült
frakcióba tömörülni: Nigel Farage vezetésével a brit UKIP össze tudta
szedni a szükséges 48 képviselőt, így a mostani ciklusban is
megalakulhatott a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) csoport. Igaz,
Farage csak úgy tudta teljesíteni a hét tagországra vonatkozó előírást,
hogy négyből csak egy-egy képviselő csatlakozott – emelte ki a BruxInfo.
Köztük van egy francia is, akit éppen a Nemzeti Fronttól csábított át.
A frakcióalakítás határideje tegnap járt le az Európai Parlamentben.
Ezúttal is az Európai Néppárt (EPP) a legnagyobb csoportosulás, a
konzervatív szövetségnek 221 képviselője van a 751 fős testületben.
Jelenleg 190 fős a Szocialisták és Demokraták (S+D) frakciója, amely
ideiglenes jelleggel ismét vezetőjéül választotta Martin Schulzot. A
tagországok közötti egyre szélesebb alku nyomán a német politikus a
következő két és fél éves periódusban is az EP elnöke lehet.
A harmadik legnagyobb csoport, a liberálisok (ALDE) jelenleg 67
képviselővel rendelkeznek, míg a konzervatív euroszkeptikus Európai
Konzervatívok és Reformerek (ECR) 65-tel. A Zöldekhez ötvenen
csatlakoztak.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése