Lehallgatási botrányba keveredett a "nagy testvér" (a baráti) Lengyelország. A lényeg azonban mégsem a lengyel belpolitikai válság, ami a kormányt is megingatta, hanem a kis Magyarország és persze Orbán Viktor.
A Wprost lengyel lap sorra teszi közzé a lehallgatási jegyzőkönyveket
politikusi magánbeszélgetésekről, amibe belebukhatott volna a Tusk-kormány. Az
egyik lehallgatási jegyzőkönyvnek magyar témája is van.
Wlodzimierz Karpinski lengyel pénzügyminiszter és Jacek Krawiec, a PKN
Orlen, a lengyel olajtársaság elnöke többek között Orbán
oroszbarátságát, valamint a MOL és Hernádi ügyeit taglalja - írja az Index.hu portál a Wprostra hivatkozva.
A beszélgetésre a lap szerint 2014 januárjában került sor – ugyanebben a
hónapban született meg a megállapodás Orbán és Putyin között az újabb
két paksi blokk felépítéséről. A Hogyan tett Orbán jót Putyinnal?
címmel ellátott részben a lengyel politikai – gazdasági csúcselit két
tagja minimum kemény szavakkal illeti az orosz – magyar egymásra
találást.
„Orbán úgy leszopta Putyint, hogy azóta felcsapott farokkal jár. Az oroszok 10 milliárdot adnak az atomerőműre, és épül a Déli Áramlat annak ellenére, hogy az EU ellene van” - mondta állítólag Krawiec Karpinskinek és helyettesének. (- lásd Bumm.sk)
„Orbán úgy leszopta Putyint, hogy azóta felcsapott farokkal jár. Az oroszok 10 milliárdot adnak az atomerőműre, és épül a Déli Áramlat annak ellenére, hogy az EU ellene van” - mondta állítólag Krawiec Karpinskinek és helyettesének. (- lásd Bumm.sk)
Nagy szopás ez számunkra, vagy jó üzlet? Ez itt a fő kérdés, hiszen kétszer nem lehet büntetni, illetve szopni sem egyazon ügy okán. (A szopás már csak amolyan stílusbeli védjegy a lengyelek lehallgatási botrányából fakadóan, hiszen ezzel aposztrofálják az egész ügyet, amiből végül sikerült "orbánviktorozni" egy nagyot.)
„A lengyel szivárogtatási botrány egyik titkos hangfelvételén a lengyel olajtársaság vezére úgy fogalmazott, hogy - idézem - »Orbán leszopta Putyint«.
És azt még meg sem említette, hogy a magyar miniszterelnök ezért a
lehetőségért még vastagon fizet is: a paksi bővítésért összesen 7000
milliárd forintot. Kár, hogy a mi zsebünkből.” (- Mandiner)
A patinás Die Welt nem bírta kihagyni a poént, és a lengyel lehallgatási botrányban felmerült magyar szálról nemes egyszerűséggel a "Der angebliche Blowjob des Viktor Orbán" vagyis “Orbán Viktor állítólagos szopása” címmel számolt be a történtekről. (- 444.hu)
Hogy a felvetésnél maradjunk, Magyarországon az egész 1/3-nyi ellenzék a (Jobbik kivételével) ráugrott a paksi bővítésre, mint Orbán Viktor orosz üzletére. Orbán Viktor kormánya ugyanis úgy gondolta, hogy országunknak a nem túl távoli jövőben olyan többletenergiára lesz szüksége, amit a legolcsóbb mód csak Paks atomlétesítményének bővítésével tudunk (gazdaságosan) megoldani. Hazánk adottságai korlátozottak.
A vízi-energia Bős-Nagymaros és a rendszerváltás kapcsán kilőve, hiszen nem lehet visszatérni a szocialista gyökerekhez. Mondhatni, egy ország politikai berendezkedése, egy eszme és egy rendszer bukott meg a tervezett és elkezdett vízlépcső okán. Hogy nézne ki, ha ehhez térnénk vissza. Már Paks bővítése is kiverte a biztosítékot. A szocializmust felidéző szovjetmegszállásos szirénhangot itt vinnyogtak felettünk. Erről tehát szó nem lehet. Aztán a Bős-Nagymaros kapcsán felépült Gabcsikovói erőművet és a régi Duna folyását sem kapjuk már vissza. Enélkül pedig Visegrád alatt nem tud megépülni a magyar oldalon a vízlépcső. A vízből nyerhető energia tehát oda.
A fosszilis energiák kora pedig lassan lejártnak tekinthető. Százhalombattát kőolajra tervezték, ma már gázzal üzemel. Mostanság azonban ezzel is gond van. A "Barátság" már nem a régi. Pedig ebből kettő is létesült. Az egyik kőolajat, a másik gázt hozott. Mostanság ez nagyon drága lett és a politikai környezet változásából adódóan akadozik is.
Százhalombattán pedig erre épült a Dunamenti Erőmű. Az első blokk 1960-1973 közt gurdon, tűzelőolaj, földgázra támasztva. Ez már azonban bezárt. A II. és III. blokk 1969-1976 között valósult meg az előző fűtőanyagokkal számolva. A Dunamenti Gázturbinás hőhasznosító blokkok (Százhalombatta) 1989-1998 készültek el, már földgáz üzemre szánva.
Jelenleg
9 földgáz és kőolaj tüzelésű blokkot tartalmaz az egység (215 MW teljesítményű 6,
150 MW teljesítményű 3 darab). Beépített teljesítményük összesen 1736
MW, az erőmű hatásfoka 36,3%. Ezeken kívül az erőmű mellett két gázturbinat
is üzemeltetnek, melyek teljesítménye összesen 386 MW. 2001-es adatok
szerint az erőmű 3725 GWh villamos energiát, a gázturbinák 2210 GWh
villamos energiát, és 6084 TJ hőmennyiséget termeltek.
Üzemeltetője a Dunamenti Erőmű Rt., melynek fő tevékenysége a
villamosenergia-termelés. Alapfeladata a villamosenergia-termelésen
kívül a MOL Rt. Dunai Finomító villamos árammal és jelentős mennyiségű
ipari gőzzel való ellátása. A társaság tulajdonosa a GDF SUEZ
cégcsoport, a világ egyik vezető energetikai vállalata.
2008-ban a cég a villamos energia piacra 3.177 gigawattóra energiát
szállított, ezzel a magyarországi összfelhasználás 8,4 %-át
biztosította.
A Dunamenti Erőmű a hazai beépített kapacitás közel egyötödét kitevő
villamos teljesítményével és 1.000 MW hőszoláltatási teljesítményével
Magyarország legnagyobb gáztüzelésű erőműve. Szabályozó képességével
stratégiai szerepet vállal a hazai villamosenergia-rendszer
ellátásbiztonságában.
Közben a hazai bányászatok kora lejárt. A Mátra alján Visonta lignitkészlete kimerült, az új bányanyitás és az erőmű élettartam-hosszabbítás haladékot adott. Az öt, lignit tüzelőanyaggal működő 884 MW kapacitású termelőegység és a
két előtét-gázturbina együttes kapacitása 950 MW. Ezzel a
teljesítőképességgel a magyar villamosenergia-rendszer igényének 13%-át,
termelésének 16%-át biztosítja a társaság.
A Mátrai (Gagarin) Erőmű (Visonta) alapvetően lignittüzelésű erőmű – mely a tüzelőanyagot a
visontai és bükkábrányi külfejtéses bányából szállítja be –, de 10%-ban
hasznosít növényi eredetű biomasszákat, amit magyarországi termelői
integrátoroktól, illetve kereskedőktől szerez be, emellett körülbelül
4%-ban használ fel tüzelőanyagként gázt a IV–V. blokkokhoz kapcsolt
előtét gázturbinák üzemeltetéséhez.
A társaság 2010-ben 521 020 tonna (6,5 PJ) megújuló energiaforrást (biomasszát) használt fel a villamos energia előállításához, és az 553 GWh-s megújulóenergia-termelésével a legnagyobb zöldáramtermelőként a magyarországi megújulóenergia-termelés közel felét biztosította.
A társaság 2010-ben 521 020 tonna (6,5 PJ) megújuló energiaforrást (biomasszát) használt fel a villamos energia előállításához, és az 553 GWh-s megújulóenergia-termelésével a legnagyobb zöldáramtermelőként a magyarországi megújulóenergia-termelés közel felét biztosította.
Más szénalappú erőmű saját anyagból nem üzemel.
Ismert még a Mátravidéki Erőmű (Lőrinci), ami lignites, de ma már inkább földgázüzemű (4 blokk/turbina 32 MW, összesen 128 MW teljesítmény).
A Pécsi (Hő)Erőmű 1955-1966 között létesült, biomassza, de inkább földgáz alapon (6 blokk/turbina 215 MW összteljesítmény).
Az Oroszlányi Hőerőmű 1957-1963 között épült fel barnaszén alapra, majd biomassza fogadására is (4 blokk, 200 MW csúcsteljesítménnyel).
A Tatabányai Erőmű Bánhidán 1963-1967 között barnaszénre alapozva jött létre és 100 MW összteljesítményre volt képes, de a bányászat leállásával bezárták.
A Kispesti Erőmű 1965-1971 között valósult meg. Barnaszénre tervezték, jelenleg földgázüzemű, egy turbinás egység, 110 MW előállítására képes.
Az Inotai Hőerőmű (November 7. Erőmű) 1950-1954 között épült, barnaszén alapú volt, és 120 MW teljesítményre volt képes, de bezárt.
Az Inotai Gázturbinás Csúcserőmű 1971-1975 között létesült 2 blokkos, 200 MW csúcsteljesítményre volt kapacitása, gázolajalapon üzemelt, de ismert gazdasági okból bezárt.
A Tiszapalkonyai Hőerőmű 1952-1959 között létesült, barnaszén, biomassza, földgáz üzemű volt, 4 turbina, 200 MW teljesítménnyel, bezárt.
A Borsodi Hőerőmű (Berente) 1950-1957 között épült meg, barnaszén, földgáz, biomassza alapú volt, 8 turbinás 200 MW teljesítménnyel, bezárt.
A Tiszai Hőerőmű Tiszaújvárosban 1971-1979 között épült meg, a finomítóból származó melléktermékre specializálódva gudron, tüzelőolaj, földgáz alapra 4 x 215 MW teljesítményű turbináival 860 MW teljesítményre képesen, de 2012. április 1.-én leállt.
Ismert még a Tisza I. Vízerőmű Tiszalökön, ami 1956-1959 között épült, és 3 x 4 MW azaz 12 MW össz.-teljesítményt tud.
A Tisza II. Vízerőmű (Kisköre) 1967-1974 között állt fel, és 4 x 7 MW teljesítményével összesen 28 MW-ra képes.
A Kvassay Vizerőmű Tasson 1925 létesült, majd 1958-1961 nyerte el jelenlegi képességét, ami összesen 1 MW teljesítményt ad, ha a két darab 0,5 MW kapacitású turbina csúcsra van járatva.
Mint látható, vízből nyert energia nem jelentős hazánkban. Ez inkább az ország fekvése és vizeinek földrajza alapján, a gazdaságos hasznosításból fakadva alakult így.
Villamosenergiát többnyire szénalapon, majd kőolaj és földgáz importból nyertünk.
Ma ismert és üzemelő jelentősebb erőműveink még:
Kelenföldi Gázturbinás Erőmű 1990-1996 között építve, földgáz, gázolajra tervezve, 1 turbinablokk és 136 MW összteljesítmény.
Lőrinci Gázturbinás Erőmű 1997-2000 között létesült, gázolajos, 1 turbinával 150 MW teljesítményre képes.
Csepeli Gázturbinás Erőmű 1995- 2000 között épült, gázolaj és földgázra tervezve 2 turbinával, 390 MW teljesítményt bír.
Ajkai Gázturbinás Csúcserőmű 2009-2010 az építésének évei, földgázalapú, 2 turbinás, 116 MW teljesítményre képes.
Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőmű 2010-2011 években épült, földgázra tervezett, 1 blokkos 433 MW kapacitású termelőegység.
Gyorsindítású Gázturbinás Erőművek (Litér, Sajószöged) 1995-1998 között építve, gázolajra tervezve, 2 turbinával, 240 MW csúcsteljesítmény.
Maradt még pár 100 MW alatti fosszilis energiára épülő erőmű, ami ma is üzemel. Ezeket nem említve, már csak Paks és az atomenergia az, ami jelentősebb villamosenergiatermelő.
A Paksi atomerőmű 1973 és 1986 között épült ki. Urán-dioxid alapon 2000 megawatt áramot (teljesítményt) képes adni a 4 energiatermelő blokkja által. Jelenlegi üzemeltetési engedélye 2017-ben lejár. Áramtermelése a hazai felhasználás %-ban 32,16%
Éves igénybevétel 82,35%
Erőmű önfogyasztás 6,37 %
Hőszolgáltatás 241 879 GJ
Éves igénybevétel 82,35%
Erőmű önfogyasztás 6,37 %
Hőszolgáltatás 241 879 GJ
Ezek ismeretében tekintsünk vissza Magyarország jövőbeni lehetőségeire az energiatermelés és ellátás vonatkozásban.
Mint ismert, az országnak a továbbiakban is szüksége lesz energiára, elsősorban villamosáramra. Ez kell a növekvő ipari termeléshez, a hétköznapi ellátáshoz és a fejlődéshez.
A kimerülő energiaforrások erőműleállásokat hoznak, ahogy az elavult, korszerűtlen és az üzemidejüket múlt áramtermelő egységek helyébe is pótlásra van szükség.
A kieső energia-előállítást vagy külhoni importból, vagy saját erőből kell pótolni.
Természetes energiaforrásaink nem jelentősek. Az alternatív energiafelhasználásunk nem jelentős, de a jövőben szükséges kapacitásunkat sem tudjuk általa biztosa alapokra helyezni.
A szél és a napenergia bizonyos időjárási viszontagságok okán nem ad egyenletes és megfelelő csúcsidejű szükségletet. Ennek ebből történő fedezete, vagy biztosítása abszurd lenne a mai lehetőségek és körülmények tekintetében.
Így minden esetben csak külső energiaforrás jöhet számításba. Az áram, vagy a kőolaj, földgáz import a jelenlegi világpolitikai körülmények ismeretében láthatóan akadályokba ütközik, ami ellátási zavarokat okozhat.
A Déli Áramlat is egy kitörési pont, de láthatóan az Eu akadályaiba ütközik. 2013-ban már hivatalos levélben "kezdeményezte" az Európai Bizottság az orosz
kormánynál a Déli Áramlatról uniós tagállamok egy csoportjával korábban
aláírt megállapodások újratárgyalását, mivel azok jelenlegi formájukban
több lényeges szempontból is összeegyeztethetetlenek az érvényes uniós
jogszabályokkal – erősítette meg csütörtökön az energiapolitikai biztos
szóvivője.
Az ukrajnai válság és az uniós piaci előírások orosz elutasítása miatt megakadtak az Európai Bizottság és Oroszország közötti tárgyalások a
Déli Áramlat földgázvezetékről.
Azonban az EU máris elérte Bulgáriánál, amit akart. A bolgár kormányfő utasítást adott a Déli Áramlat gázvezeték építésével
kapcsolatos előkészítő munka felfüggesztésére Bulgária területén, de
erről a szófiai kormány még nem értesítette Moszkvát – ezt közölte
az orosz energiaügyi minisztérium. A tárca képviselője úgy
vélte, hogy a kérdést megvitathatják a Brüsszelbe tervezett
orosz-ukrán-EU háromoldalú gáztárgyaláson.
Tehát az energiaháború rendesen zajlik nem csak Európában, hanem a világot érintően.
Hazánknak ebben a zavaros geopolitikai helyzetben kell megtalálnia azt a hosszútávú utat, ami szerint képes lesz a jövőben is biztosítani az ország energiaellátását.
Ma ennek okán szopik som ember. (Ha már a lengyelek szóbahozták és fél Európa erről cikkezik, akkor maradjunk stílszerüek az orális beavatkozást illetően.) A Bolgárok leállása szintén egyfajta Blowjob.
És ne higgyük, hogy a lengyelek, a szlovákok, vagy mások ebben az ügyben nem annak a nagy fallosznak a végén csüngenek, ahova Orbán Viktort helyezték.
Nekem ne mondja senki, hogy nem emlékszik arra, hogy volt olyan telünk, amikor már korlátozásokat kellett bevezetni, mert nem jött át Ukrajnán a gáz. A nagyfogyasztókat szabályozták le és kőolajra állítottak át bizonyos erőműveket, ami persze drágább előállítási árakat produkált. Közben az áramimportunkat növelni kellett, ami szintén egyfajta kiadás volt. ekkor a gáztározóink is leapadtak. Éppen vége lett a télnek, és feloldódott a politikai légkör. Így megúsztuk nagyobb zavar, vagy zűr nélkül.
Azonban egy ország nem teheti ki magát ilyen és hasonló eseményeknek. Energiafüggőségünket minimálisra kell csökkenteni.
Az atomenergia, és a dúsított urán beszerzése mégiscsak egy hosszútávú elképzelésen alapuló program része. Nem egy napi cikk, és napi bejövő forrás. Az atomenergia előállításához szükséges rudak a reaktorban tovább kitartanak, mint, egy-egy rövidebb, vagy közepes válság. Így bizony nem rossz elgondolás az atom, még akkor sem, ha túl vagyunk már Csernobilon és Fukusimán.
A nukleáris energia előállítása a drágább erőmű ellenére is hosszútávú és olcsó bázisa az energiaellátásnak.
Hazánkban szovjet technológia üzemel Pakson. Mondhatni jó biztonsági fokozattal. Ehhez francia, vagy más technológiát csatlakoztatni nem biztos, hogy a legjobb megoldás lenne. Moszkvában van ennek tudásnak és technológiának a birtokosa. Nem véletlen, hogy ez ügyben keletre fordul a kormány.
Ezután ne csodálkozzunk, ha Magyarországon orosz atomcég bővíti a paksi erőművet 3000 milliárd forintból. Az építkezés jövőre kezdődik, az első blokk 2023-ban kezdheti meg működését.
Ez az eddigi legnagyobb beruházás Magyarország történetében. Bár korábban szó volt nemzetközi pályázatról, de ez végül elmaradt.
Oroszország
az Európai Uniós országok után Magyarország legfontosabb kereskedelmi
partnere. Nagyra értékeljük azt a fejlődést, amelyet Oroszország az ön
vezetésével mutat. Ez teszi fontossá az együttműködést Magyarország
számára – mondta Putyinnak Orbán Viktor a moszkvai sajtótájékoztatón.
A két új reaktorblokk megduplázza a magyar áramtermelés negyven százalékát adó paksi atomerőmű kapacitását. (- euronews)
A kormányzati konstrukció, az orosz hitel és gazdasági háttér, pedig előnyös és jót tesz a lappangó keleti kapcsolatainknak gazdaságilag is. Ma Európa a saját gondjaival van elfoglalva. A nyugati belső mag hasadni látszik, és ezért a külső héjak felé igyekszik nyomást gyakorolni. A külsősök pedig nem mások, mint azok a tagok, akik másodrendűként a szocialista blokkból, vagyis közép-kelet Európából csatlakoztak a tömbhöz. Ők a mai csatlósok, akiket lehet szívatni. Mi pedig szívunk is az Eu, aztán Amerika és mások által is, ha a sors éppen úgy hozza.
Most azonban úgy tűnik Orbán Viktoron a sor. Ő, és kormánya a "külön-utas" elképzeléseivel, un-ortodox gazdaságpolitikával nagyon beszopatta a multikat és egy kicsit Európát is. Aztán az orosz nyitással ismét adott a szájuknak.
Orbán közép-Európa egyik erős embere lett, aki nem fél konfrontálódni és kiállni sem. Ennek számos jelét és bizonyságát adta tudtára a közösségnek. Erre most két hülye lengyel beszélgetésben felmerül, hogy Orbán állítólag leszopta Putyint.
Két napja ettől hangos a sajtó. Amolyan jó poén, vagy egyfajta kiszolgáltatottság ez valójában?
Vegyük akkor elő, hogy miről is van szó. Ha valóban kegyet kell valakinek valamiért gyakorolni, akkor az olyan, mint kiénekelni a sajtot a másik szájából. La Fontaine óta tudjuk, hogy a sajt egyfajta jó falat, amire rókaként vágyunk. Ha Orbán ezt énekelte ki Putyintól, (vagy ezért szopta le őt,) akkor egyfajta előnyös üzletet kötött, amire a másik (lásd lengyel fél) irigy.
Mert mi másról is lenne szó? Nem azt mondták, hogy Orbán, vagy a magyarok beszopták. Nem. Hanem leszopta. Ez pedig nem más, mint a szexualitásból ismert olyan intim együttlét, (vagy szolgáltatás,) mellyel gazdagítani, bővíteni, vagy éppenséggel kedveskedni szoktak egymásnak a felek.
Ez tehát némi jó viszonyt feltételez, vagy üzleti alapra asszociál. (Az első egy közvetlen gesztus, a második pedig a prostitúció.) A beszopás az ami vagy egy kedvezmény elérésére való utalás, vagy pedig egy kellemetlen esemény lezajlásának a végkifejlete. Azonban a lengyeleknél nem erről van, illetve volt szó. A leszopta, az egy olyan cselekvésre utalás, ami előnyhöz jutásért történik, vagyis ha a magyarok az Orbán általi üzleteléssel, mint bővítéssel előnyhöz jutottak, akkor az nem beszopás, hanem előny. Ez logikus, hiszen ezért tette szolgálatait Orbán, amikor állítólag leszopta Putyint. Ezek szerint az üzletkötés kedvező (előnyös) az országunkra nézve. Ezért a morális irigység.
Innentől fogva a Paksi bővítés üzlete vitathatatlanul jó üzleti fogás az európai politikusok egyes csoportjai (lengyelek) által, pedig kimondottan irigyelt is.
A szopás kifejtése, pedig, mint pejoratív értékítélet, nem más mint az abbéli ellenszenv kifejezése, hogy ezt az üzleti tranzakciót, akár lehetőséget a "kis" Magyarország miniszterelnöke vitte véghez.
(Nem elkalandozva a tárgytól, csak úgy mellékesen megjegyzem, hogy - a lengyel magánbeszélgetés stílusában és példájával élve, - ma Európa szerte többen is benyalnak Angela Merkelnek a boldogulásért, amiről ugyebár nem beszélnek. Ettől nem csak a görögök, vagy a lengyelek érzik kesernyésnek a szájukat, hanem mások is, de még sem ejtenek róla szót. Ahogy arról sem, miszerint kelet-Európában szívesen lennének egypáran ma Orbán helyében, vagy éppenséggel Putyinnal jóban. Elvégre az elmúlt évek során Európában nem hogy gyengült volna pozíciónk és szerepünk, hanem még erősödött is. Ez pedig másokra tekintve "szopás".)
Magyar honban, azonban ha a sorolt (relatív) termelő és már leállt erőműveinket vesszük számba, valamint a jövőbe tekintünk és a latens energiaigény szükségleteinket áttekintjük, akkor látható, hogy valamilyen megoldást találni kell a kieső megawattok pótlására.
Orbán Viktor ezért ment Moszkvába.
Ha ott egyesek szerint leszopta Putyint, akkor azt érted, értünk, a hazáért tette. Akár mondhatni más helyett. Ha pedig csak jó üzletet kötött és ezért acsarkodnak ellene, vagy negatív ítélkezve beszélnek trágárul felette, akkor (akár káröröm) is büszkék lehetünk rá.
Ezért a hülyének nézésnek, a megvetésnek, vagy a másikra mutogatásnak itt nincs helye. Orbán Viktor akár hogyan is, de az országunk miniszterelnöke, aki bizony nem első esetben volt képes kiállni és bizonyítani avagy érvényesíteni a magyar érdekeket.
Nem véletlenül támadják, vagy éppenséggel kezdik ki. Most éppen szopatják, máskor meg Hortyzzák.
Kit érdekel már mindez egy keresztényellenes, liberális mocsokban hánytorgató nyugattól, vagy a fentebb élcelődő lengyelektől, itt Európa közepén.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése