Pályázati fejlesztés helyett marad a tanyasi nyomor és a rendezetlenség - nem így másutt ( - szégyen)

Mint ahogy kiolvasható a városlakók hozzászólásaiból, amolyan társadalmi vita zajlott le az Alsópakony elhagyatott részében élők pályázati lehetőségeiről, a Nemzeti Tanyafejlesztési Program gondoskodik, ha erre a település önkormányzata pályázik.

Július 8-tól augusztus 7-ig lehetett pályázatot benyújtani a Nemzeti Tanyafejlesztési Program 2013. évi kiírására a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési elektronikus felületén keresztül. Ócsa ezt nem tette meg.  A polgármester a testület elé sem tárta ennek lehetőségét, így esélyt sem adtak arra, hogy a térség ellátottsága, az itt élők helyzete, a város és környékének helyzete javuljon. Pedig blogunk erre többször felhívta a városvezetés figyelmét. Nem mondhatják, hogy nem értesültek róla, hiszen még védőbeszédet is tartottak, meg fals információkat is közreadtak a városháziak védelmében. Így nehezen feltételezhető, hogy nem értesültek minderről.  Biztosak lehetünk benne, hogy a városvezetők tudomására jutott a pályázat lehetősége.  Azzal is tisztában kellett lenniük, hogy Ócsa esélyes, és lehetőséggel bír egy-egy cél megvalósítása tárgyában. A kiírás számos lehetőséget biztosított, amire pályázhatott volna a város.

Idén a települési és térségi fejlesztések, villany nélküli tanyák lakóépületének alapvető villamosenergia-ellátását biztosító egyéni fejlesztések, valamint tanyagazdaságok indításának vagy fejlesztésének csekély összegű (de minimis) támogatására lehetett pályázni.

Ócsa városvezetése hogy teljesít, ha nem pályázik?

Budai Gyula a kormány egyik legsikeresebb programjának nevezte a Tanyafejlesztési Programot, amely mintegy háromezer tanyán élő ember számára nyújt felzárkózási lehetőséget. A program 2010-ben egymilliárd forinttal indult, a nagy érdeklődés miatt a kormány a keretösszeget 2012-ben 1,5 milliárdra emelte, 2013-ban pedig kétmilliárdra. A tanyán élő emberek életminőségének javítására 2013. decemberig 4,5 milliárd forint hazai forrás jut.

Létjogosultságuk van Magyarországon a helyben előállított termékeket kínáló piacoknak, mert a közösségeknek ismét fontos, hogy helyben megtermelt mezőgazdasági termékekhez és jó minőségű élelmiszerekhez jussanak - jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára Gyulán, a Tanyafejlesztési Program támogatásával felújított piac átadó ünnepségén. 

Viski József, a Stratégiai Főosztály vezetője hangsúlyozta, ebben az évben kibővült a támogatásra jogosult települések köre a teljes Alföldre. Így idén már 7 megye összesen 724 településéről lehet pályázatokat benyújtani.

A program idei pályázatát a megjelent Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2013. évi igénybevételének feltételeiről szóló 56/2013. (VI. 29.) VM rendelet szabályozza.

Ócsa Város Önkormányzata azonban erre évek óta nem ad lehetőséget, az itt élőknek, mert nem indul. Ócsán ezek szerint a piac is úgy jó, ahogy van. Alsópakony sem igényel több törődést, ha nem pályáz még az ottani utakra, gépekre sem a város? Nem kell rendezni, és nem kell elősegíteni a fejlődést e pályázat útján? Alsópakony és az ottani tanyasi környezetben élők talán nem számítanak? Mintha erről beszéltünk (TP-1) volna már. Ezzel egy makacs ösztönnek köszönhető döntéssel szinte rögeszmésen kiutasítja elutasítja a nem központban élőket a helyi vezetés.  Mindazáltal úgy tűnik, Ócsán a Bajcsy vonalán túl megállt az élet. Lassan a Városháza, focipálya, Szabadidőközpont vonalán túli területek kiesnek a pénzszórásból forrásból.  A centrumon kívüli részekre nem fordít figyelmet és negyede annyit sem az önkormányzat, mint amennyit pénzügyileg másra áldoz. Ez a pályázati indulásokon (TP-2) is jól körvonalazódik. Focira 30 millió, füvesítés automata öntözővel vagy 10 millió, pakonyon a régi majorban meg a vízellátás is gond.

Alsópakony új-telep - "kormányzati negyed" ( - ez a fejlettebb)

Alsópakonyt kettészakították régi és új telepre. Az újra mint valami kirakatra figyelmet fordítanak, őrzik, a régit meg magára hagyják. Az újba közmunkásokat foglalkoztatnak, járatot szerveznek, gondozószolgálatot biztosítanak, a régire csak mi hívjuk fel a figyelmet, mert az önkormányzat nem azonos mód jár el velük szemben. Míg mi lehetőséget, esélyt a fejlődésre látunk a pályázati kiírásban, addig a városvezetés ezt elhanyagolja.

Más városok azonban nagy lehetőségeket és fejlődést lelnek a programban. Nem véletlenül a népszerűsége. Ócsa és Alsópakony népe (legalábbis egy része) értetlenül áll a kérdés előtt, hogy miért nem pályázott a városi önkormányzat, amikor erre minden lehetősége meg volt.  Alsópakony területére szorultak számára hatalmas az igényt a fejlődésre. Az elmaradott tanyás területen nincs megfelelő infrastruktúra. Hiányzik a megfelelő ivóvíz ellátás, a csatorna, a vezetékes gáz, a szilád út, és minden háttér arra, hogy ott egy termelő, gazdasági tevékenység rövid időn belül meginduljon. Az ott élők jelenleg is számos elvárható dolgot nélkülözni kényszerülnek, mert a városvezetés az elmúlt három alkalom egyik lehetőségével sem élt az elmaradottság kimozdítása érdekében. 

A lezárt fejlesztési pályázat sikeres résztvevőiről már ország-világ értesülhet. 

A programmal a kormány 300 ezer ember életminőségének javítását célozta meg. Szerették volna elősegíteni és vonzóbbá tenné a helyben maradást a fiatalok számára. A pályázat vonzó volt ami iránt leginkább az alföldi megyékben élők érdeklődnek. A pályázaton egyébként vagy ötszázan jutottak pénzhez. Családi gazdálkodók, őstermelők és tanyagondnoki szolgálat is kapott forrást az jelentkező önkormányzatok mellett. 

A pénzből többnyire a tanyákhoz vezető földutak minőségén változtatnak és elősegítik a tanyai termékek piacra jutását. Ez Ócsa-Alsopakony térségében, de a Székesi utca folytatásaként is elképzelhető lett volna. Sőt azzal sem rugaszkodik el senki a valóságtól, ha a kormány által félbehagyott kerékpárutat folytatva levezetik azt a piacig.

Egyebek mellett kis és közepes méretű tanyagazdaságok működésének támogatása, a szolgáltatások színvonalának emelése volt a pályázati feladat. Olyan, az önkormányzatok által felkarolt helyi termelői piacok kialakítása, ahol a környékbeli tanyáknál megtermő zöldség, gyümölcs, valamint a hús és tejtermékek eladásával a termelők állandó plusz jövedelemhez juthatnak - mondta Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

Sajnálatos, hogy a Bukodi-Horváth (Fidesz) képviselte ócsai vezetés mindezt mellőzte. 

A Csongrád megyei Röszke melletti magyar-szerb határ közeli tanyavilágban csaknem 500-an élnek. Többségük idős, egyedülálló ember, ugyanakkor - amint Borbásné Márki Márta polgármester elmondta - egyre több a családos fiatal. Mindannyian örömmel fogadták a pályázati támogatás felhasználásával beindított egészségügyi szolgáltatást, amelyben mikrobusszal ultrahangos szűrésekre, ortopédiai vizsgálatra vitték őket. Több alkalommal színházlátogatást is szerveztek a kultúra iránt fogékony tanyasiaknak, és ezt - újabb pályázatok elnyerésével - szeretnék gyakorlattá tenni. 

Ezt az Ócsához tartozó külső részen élőkkel szemben is meg lehetett volna valósítani.

A Homokhátságon, Mórahalom, Ásotthalom, Zákányszék lakosságának csaknem egyharmada él a külterületeken. Csányi László (Fidesz) Mórahalom alpolgármesterének tájékoztatása szerint a települések kistérségi társasága pályázati pénzből útkarbantartó berendezést vásárolt a kátyúk felszámolására. 

Szintén pályázhatott volna egy hasonlóra Ócsa vezetése, mert a rossz utak és a kátyúk itt sem ismeretlenek.

Cegléden a 45 millió forintos pályázati pénzből korszerűsítették és befedték a nyári zöldségpiacot, ahol 50-60 környékbeli tanyasi gazda kínálja portékáját rendszeresen. Földi László (Fidesz-KDNP) polgármester arról adott tájékoztatást, hogy a tanyafejlesztési program pályázatain a Pest megyei város eddig csaknem százmillió forint támogatást nyert el. Ebből fejlesztették a tanyagondnoki szolgálatot, öt tanyára bevezették a villanyt, és a Máltai Szeretetszolgálat bevonásával mobil kemencét, napkollektoros gyümölcsaszalót vásároltak.

Ócsán a Máltai Szeretetszolgálat már be van vonva, csak kooperálni kéne tudni. Az ócsai piac rendezetlen körülményeit a szerdai és a szombati napok ottani közlekedési káosza, a parkírozási gondok és a sok egyéb balesetveszélyes helyzet mintázza. Ócsa városára is ráfért volna egy fedett piaci rész, rendezett körülményekkel, hogy immár ezzel fogadja a termékeket és a látogatókat. Akár az Alsópakony régi, vagy új-telepi gazdálkodóitól.

A Bács-Kiskun megyei Fülöpháza az óránként 250 jószágot feldolgozni képes baromfi-feldolgozóval és tésztagyártó üzemmel gazdagodott a pályázaton elnyert 49 millió forintból. Ehhez az önkormányzat önrészként 13 millió forintot adott - magyarázta az MTI-vel Balogh József (független) polgármester. A tésztaüzemben naponta négy tonna élelmiszer készül, amelyhez a környék termelőitől vásárolt tojást használják fel. A garantált átvétel a gazdáknak jelent biztonságot, jó jövedelemkiegészítést. A két üzem tíz embernek és több száz beszállító családnak jelent megélhetést.

Ócsán található "üzemi maradék" - pályázat és fejlesztés helyett

Ócsán is lehetett volna üzemfejlesztésre költeni, Vagy a lakott területről kivitetni az állattartást, a füstölőt, és más zajos, büdös tevékenységet, hogy kulturáltabb legyen a város.  De nem ebben sem gondolkodtak.

Solton nemrég adták át a 63 millió forint pályázati pénzből kialakított zöldség- és gyümölcsfeldolgozót, amelyet a Solti Tanyasi Piac, Turisztikai, Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezet működtet.

Holczmann Mihály ügyvezető elnök az MTI-nek elmondta: a használaton kívüli, felújított épületben jelenleg a próbaüzem zajlik. Szeptemberben indulhat a termelés, amelyhez a 20-25 kilométeres körzetben tanyákon termelt zöldséget és gyümölcsöt vásárolják majd fel. A feldolgozó termékei a térség piacaira és a közintézmények konyháiba kerül majd. 

Ismét Ócsa jut az ember eszébe. És a városvezetés. Ó Istenem!  Mire nem fordítja figyelmét a politikussá avanzsál ember fia, ha pocizót kap, megfelelő üstök nélkül, amivel nem tud megfelelőn sáfárkodni, s élni. 

A lehetőség adott volt ismét. Pénz is járt volna mellé és jobbá, boldogabbá tehette volna a hozzánk tartozó, ott élők életét. 

Sajnos az óvoda mennyezete magasabb és fontosabb volt, a homlokzata pedig nem elfogadhatóbb, mint az a lét, amit ma Alsópakonyon a kint élőknek az önkormányzati hozzáállás kapcsán biztosít. 

Mert míg az egyikre a pályázatok mellet is milliókat áldoznak, addig a másikra se nem pályáznak, se nem fordítanak sokat.

*