100 lakásos passzívház építése indult meg a szocialisták fellegvárának számító Angyalföldön.
Ez így önmagában is hír értékű, de ha számba vesszük, és összehasonlítjuk Ócsa-Alsópakony 80 házas sivár környezetével, akkor nagyon durva különbségek fognak kiderülni.
Ócsa közigazgatási területén, annak határában állami tulajdonú területen került megvalósításra a szociális családiház-építési program, egyes számítások és elmondások szerint 2,36 milliárdért úgy, hogy a telekért nem kellett fizetni.
Budapest XIII. kerületében a telekárak az ócsaihoz viszonyítva a csillagos egekben van. Ráadásul pesti viszonylatban sem a legolcsóbb hely Angyalföld, - ahogy a nevéből is kitűnik, nem rossz hely. Nos, egy jó és kedvelt kerület a XIII. ahol most a 100 lakásos passzív ház fog épülni.
Ennek a beruházásnak pont ma, 2013. június 27-én rakta le az alapkövét Tóth József kerületi
polgármester és Tolnay Tibor, a generál kivitelező Magyar Építő Zrt.
elnök-vezérigazgatója.
A 2,2 milliárd forintos beruházási költség, amelyet az önkormányzat
maga finanszíroz, 15-20 százalékkal több, mint egy hagyományos ház
építési költsége - mondta a polgármester az alapkő letételekor. A teljes
alapterület 12,5 ezer négyzetméter, amelynek fele jut a lakásokra -
tette hozzá Tóth József.
A kerületi önkormányzat
2002-ben adta át az első bérházát, eddig 500 új bérlakás épült meg, 8
milliárd forintból. Ebből 1,1 milliárd forint volt a pályázaton nyert
támogatás - ismertette az adatokat a polgármester.
A passzívházbéli
lakások lakbéréről ősszel dönt a képviselő testület, és akkor határozza
meg a bérbeadás egyéb feltételeit is. Az első lakók jövő nyár elején
költözhetnek.
A passzív ház lényege az, hogy egy jó hőszigetelésű
burok veszi körbe, amely nem engedi a hőt se be, se ki, cserébe viszont
géppel kell szellőztetni. A fűtéshez szükséges kevés energiát ebben az
épületben talajszondás hőszivattyúval állítják elő, vagyis a föld
hőjével fűtenek.
Eddig Magyarországon a legnagyobb passzív lakóház egy 6 lakásos társasház volt - mondta Nagy Csaba,
az Archikon Kft. vezető tervezője. Európában is ritka az ekkora
passzívház - tette hozzá. A Jász-Fáy-Zsinór és Reitter Ferenc utcák
által határolt területen épülő ház lakásai három tömbben helyezkednek
el, 40, 50 és 60 négyzetméteres alapterülettel. A zöld udvar alatt lesz a
mélygarázs.
Ócsán, a szociálisnak nevezett "lakóparkba" elgondolt házak is energiatakarékosak lettek volna, csupa korszerű megoldással, autonóm elképzeléssel, önellátással. A kolontári minta mentén létesítendő új falu azonban valahol nagyon elcsúszott az eredeti elképzelésektől. A kormányzat és az önkormányzati tárgyalások során az eredeti elgondolás egyre messzebb került önmagától. Ami az elgondolásban jó lett volna egyre inkább kimaradt. Erről számos esetben szó volt már. Az alapgondolat kifilézésre került és az így lecsupaszított tervezett, már közel sem az volt, aminek az egész indult. A házak leegyszerűsödtek, elképzelt energiahatékonyságukból vesztettek, a gáz nem került bevezetésre, és az egész telepet Ócsa köldökzsinórjára kötötték. A korszerűség elbukott, és a meghirdetett minta rossz példává, egyesek szerint rémálommá vált. Az ócsai projekt összköltsége a torzónak mondható infrastruktúrával, majdnem 2,5 milliárdot emésztett fel, annak ellenére, hogy számos dolog adott volt, miközben számos tervezett dolog meg elmaradt. Köztük nem egyet a szocialisták is hiányolnak, másokat pedig a szomszédban élők, és a helybéliek. Gondolhatunk itt az elfelejtett buszfordulóra, az autópálya előtt véget érő kerékpárútra, gáz, az önállóság és autonomitás hiányára.
Az ócsai szociális családiház-építési program eddig így 2,36 milliárd forintba került - számolt be több sajtóorgánum a Belügyminisztériumra hivatkozva.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ócsai lakópark
költségei és a lakópark létesítésével kapcsolatos viták helyett a beköltözőkkel
és a közösségépítéssel foglakozik - jelentette ki Kozma Imre atya, a szociális
lakópark bérlőinek kiválasztására kiírt pályázatot lebonyolító szervezet elnöke.
És most akkor térjünk vissza a XIII. kerületi önkormányzati beruházáshoz, és vessük össze az ócsai kormányprogrammal.
Ócsán 80 család elhelyezésre alkalmas ház valósult meg 2,36 milliárdból, az ingyen rendelkezésre álló birtokon.
Angyalföldön 100 család számára készülő lakás 2,2 milliárdból, valósul de a telekárért piaci árat kell fizetni.
Ócsán így az egy család elhelyezésre fordított kormányzati pénz összege 0,0295 milliárd/család.
Angyalföldön az egy család elhelyezésére fordított önkormányzati összeg 0,022 milliárd/család.
(Ez majdnem harmadannyival kevesebb, mint a gyengébb minősítésű ócsai projekt költsége.)
(Ez majdnem harmadannyival kevesebb, mint a gyengébb minősítésű ócsai projekt költsége.)
Ezek a számítások önmagukért beszélnek. A minőségbeli különbség a paraszti lakóépület és a központosított városi komfort, a legmodernebb passzívházas környezetben mutatkozik.
A talajszondás hőszivattyúval fűtött épületben számítások szerint 15 ezer forint lesz évente egy 50 négyzetméteres lakás fűtésköltsége.
A talajszondás hőszivattyúval fűtött épületben számítások szerint 15 ezer forint lesz évente egy 50 négyzetméteres lakás fűtésköltsége.
Ócsa -Alsópakonyban felépített szociális negyedben ez a nagyságú összeg jó ha fedezi a bérleti díjat.
A beruházással kapcsolatosan a mostanság előtérbe kerülő és port vert "gettó" megnevezés még 2011. augusztusába került szóba. Kovács Zolán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár nyilatkozott arról, hogy "szó sincs arról, hogy a kormány gettóba akarná zárni az embereket". Akkoriban még más volt az ábra.
Hogy miért pont Ócsát javasolta a BM a szociális családiház-építési program helyszínéül? Ezt azzal indokolták, hogy a városban van egy nagy állami földterület, így a kormánynak nem kell külön fizetnie a telekért.
A település képviselőit egy rendkívüli testületi ülés után tájékoztatták csak a programról, viszont Dönti Károly az előző ciklus polgármestere szerint a projektbe őket nem avatták be. "Szomorú, hogy a volt polgármester úr nem olvassa a sajtót. Nem volt titkolózás, hiszen nincs mit titkolni" – reagált Dönti képviselő kijelentésére a mostani polgármester az Indexnek, 2011 nyarán. Bukodi Károly szavai szerint tehát a sajtóból kellett volna tájékozódnia képviselő(k)nek az elképzelt, és megvalósításra szánt programról.
Dönti Károly, Ócsa volt polgármestere - 2011 augusztusi nyilatkozatában - a megoldást csak abban látta, ha a település
belterületén épülne az új lakóegyed. A város központjához lényegesen
közelebbi, jelenleg ugyancsak szántóföldként használt, de magánkézben
lévő földeket is csak bizonyos feltételek, például a város közüzemének
fejlesztése, az iskolák, óvodák bővítése mellett lenne hajlandó
elfogadni.
Bukodi Károly mostani polgármester szerint viszont ez elképzelhetetlen, és nem érti, miért javasol ilyeneket a volt polgármester. "Ott kell megvalósítani a programot, ahol ez a lehető legolcsóbban jön ki" – véli.
Tehát ekkor még Ő is másként gondolta, és a kint lakók problémáit a város falain kívül akarta hagyni.
Ezt nem csak a felvetésre adott válasza, hanem az Indexnek adott önvallomása is igazolja: "Először vegyes érzelmekkel fogadtuk, de nyitottak vagyunk és segítünk a családokon" – mondja Bukodi Károly, a település fideszes polgármestere, miként fogadták, mikor megtudták, hogy mit tervez a Belügyminisztérium (BM) Ócsán.
2011-ben Ócsa 2,5 milliárd forint adóssággal küszködő város volt. Ez ellene szólt, de az is, hogy a
településen jóformán semmilyen munkalehetőség nincs. A város egyetlen
nagyobb munkáltatója, a régebben 500-600 embert foglalkoztató FÉG
konvektorgyár akkoriban felszámolás alatt állt, az ott dolgozóknak
már a tavasz óta nem volt munkájuk.
Akkoriban adták át (az elmúlt hónapban) az ország legnagyobb
tűzihorganyzó üzemét, ahol a NAGÉV mintegy több főt foglalkoztatna,
de az üzemet leszámítva helyben biztos nem tudnának csoportosan elhelyezkedni az újonnan betelepültek - ez már akkor ismert volt.
A NAGÉV és FÉG ma sem foglalkoztat annyi embert, hogy üzemenként a 100 főt meghaladja. Ez azt jelenti, hogy a kisvárosban az elmúlt 2 év alatt a foglalkoztatási mutatók nem igazán javultak. Így az Alsópakonyra beköltözők messze rosszabb körülményeket és lehetőségeket kapnak drágább összegből, mint a Budapest központját választó passzív házban létesítendő lakásokban elhelyezkedő honfitársaik.
Az ócsai helyszínt több hónapos előkészítés után választották ki. Mindenki remélte, kellő megfontoltsággal.
Ma azonban már nem vagyunk ebben biztosak. Főleg, hogy azt olvassuk, az alsópakonyi nyolcvannál több embernek lehet korszerű otthont biztosítani olcsóbban, Budapest egyik jó adottságú belső kerületében.
A három épülettömbben három különböző, nagyságrendileg 40, 50 és 60 négyzetméteres, lakóegység típus kapott helyet. A kisebb lakások garzon, míg a nagyobbak másfél, illetve kétszobás kialakításúak. A lakószobák kifele, a szabad homlokzatok fele tájoltak, a közlekedők irányába csak alárendelt helyiségek néznek.
„A” tömb: 29 db 60 m2-es
lakás (nappali + 2 fél
szobás + erkély)
„B” tömb: 40 db 48 m2-es
lakás (nappali + fél
szobás + erkély)
„C” tömb: 31 db 41 m2-es
garzon (nappali +
hálófülke + erkély)
A passzívház komplex tervezői szemlélettel kialakított épület. Már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját.
A két beruházás ebbéli összevetése rámutat arra, hogy az ócsai telep a fennálló lehetőségek (telek, városi háttér) ellenére drágább, alacsonyabb szintvonalú, rosszabb minőségű életkörülmények biztosít kormányzati programként, mint a kerületi megvalósítás. Mindez a leírtak és az összevetettekből egyszerű következtetéssel levezethető.
*
Nem semmi amibe belerángatták az ócsaiakat. Csak megkapja a jutalmát ezért az ezt levezénylő triumvirátus.
VálaszTörlés