In Memoriam - TRIANON ( - itt az idő)

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon.

Szombati írásunkban az évforduló kapcsán a nemzeti összetartozás napjára és az azt körülvevő, Trianon megemlékezésekre szerettük volna felhívni a figyelmet. Tesszük ezt visszatérőn , és ismétlődőn a blogon, mióta a városunk önkormányzat elutasította ennek hivatalos befogadását és ebbéli megtartását.

Sajnos ez a fájdalmas döntés több annál, hogy csak úgy átlépjünk rajta, mint ahogy teszi ezt a városvezetés, avagy a helyi Kulturális Bizottság.  Elég szégyen a számukra, de főként az érintettek számára, hogy ennyire nem érezik át ennek súlyát. Mint már szó volt erről, nem külhonban "magyarkodni" és közpénzt osztogatni akkor, amikor idehaza egyáltalán nem fontos a kiállás és a tartalom, amiről június 4.-e szól. 

Pedig idehaza ennek kifejezésére nem kell 1000 eurót áldozni. Még 30 ezer HUF-t sem. Elég egy maroknyi ember, az érzés, és a hazaszeretet. Akiben ez megvan, annak ez a nap akkor is kötelező volt, amikor még hivatalosan tiltották. 

Gyerekkoromban a családban megvolt az eredeti könyv "Igazságot Magyarországnak". A re3ndszerváltást követően aztán kijött egy replika, de azt is megvásároltam, amolyan kötelező tantárgyként. Nekem az érzés veleszületett, hiszen a nagymamám az elcsatolt Felvidékről jött át, és választotta a csonka Magyarországot hazájának. Gyermekkorom óta évente egyszer mindig visszavitt az Ipoly menti falujába, míg csak tehette. Akkori gyerekként én  Csehszlovákiába mentem, ahonnan a szocialista ipar ottani termékeivel, (cipő, játék) tértem vissza haza. Trianonról csak siheder koromban kezdett derengeni, hogy mit jelent. A könyv otthon volt. Volt miből merítenem. 

Erre most, itt Ócsán még vannak olyan szellemiségű emberek, akiknek ez semmit nem jelent.

Még akkor sem, amikor az itteni irányítás saját párjának kormánya emeli nemzeti emléknappá az elcsatolási döntéshozatal napját. 

Trianon gyűrű

És hogy értsük a felfogásbeli különbséget, ismét egy példa:  

Emlékhelyet avattak a Trianon-emléknap alkalmából vasárnap a Nógrád megyei Szécsényben. A Jobbik Magyarország Mozgalom és a városi önkormányzat közös rendezvényén Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: 1920. június 4. nem végállomás, csak egy megállóhely volt a magyar nemzet elpusztításának képzeletbeli vasútvonalán.

Az ellenzéki politikus arról beszélt, hogy az országgal nem békeszerződést, hanem diktátumot írattak alá.
“Elrabolták a történelmi Magyarország területeinek kétharmadát, iparunk több mint hetven százalékát, több mint hárommillió magyar rekedt határokon kívül” – mondta, hozzátéve: előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel lemészároltak egy nemzetet.

Apáti István a Trianonhoz vezető okok közé sorolta,  hogy 93 éve a magyarokat a területen élő kisebbségekkel, a románokkal, a szlovákokkal, szerbekkel, horvátokkal, ukránokkal uszították egymásra.

A képviselő párhuzamot vont a jelenkorral, mondván, a módszerek nem változnak. “Manapság a többségi nemzetet megpróbálják összeugrasztani a legnagyobb hazai kisebbséggel. Vannak olyan erők Magyarországon, akik nem átallanak titkosszolgálati eszközöket bevetve, sorozatgyilkosságokat megszervezve polgárháborús feszültséget szítani” – fogalmazott.

Trianon emlékmű Békéscsabán

Ezek a valódi szélsőséges erők Magyarországon, amelyek ember és ember között etnikai, vérségi vagy vallási alapon próbálnak feszültséget kelteni – tette hozzá.

 

Ócsán nem egy országzászlót akarunk állítani. Nem  hiszem, hogy bármi megerőltetőt kéne tenni. Itt senki nem kíván Országzászlót, vagy egy semmihez nem kötődő emlékhelyet.  Lassan már senki nem vár el semmit ettől a elsarjadzott vezetéstől. Csak és kizárólag azt várja mindenki, hogy a vállat és fizetett hivatali kötelezettségének tegyenek eleget a nép érdekében. Ha nem áll ez a nap közel a lelkéhez, ha nincs miről beszélnie egyik kiemelt városvezetőnek sem, akkor hívjanak egy előadót, vagy egy felsőtagozatos kisiskolást és méltóbbá teszi azt a napot, amit polgármesteri-, önkormányzati- (kulturális) körökben ezek nem jegyezzenek.

*

A megemlékezésen Stayer László (Fidesz-KDNP), Szécsény polgármestere elmondta: az önkormányzat tisztelettel adózva állt a Jobbik kezdeményezése mellé, hogy a nemzeti, települési összetartozás jegyében megépülhessen a Trianon emlékmű, amely szellemiségével is szimbolizálja, hogy a legtöbb konfliktus forrása, és azok megoldásának akadálya, “hogy azokat nem beszéljük meg, nem beszéljük ki”.

Esti Hírlap nyomán

*