Hol van az ellenesség - Cigányokról ( - szinonima)

A szlovák miniszterelnök lényeges dologra tapintott rá: azok oktatják cigány-ügyben Szlovákiát, akiknek az országában alig van cigány. Tegyük mindjárt hozzá: amit Fico javasol, hogy ugyanis a cigány gyerekeket el kell venni a szüleiktől, és külön nevelni – nonszensz. Akkor is, ha Fico mondja, akkor is, ha Gyurcsány, vagy akárki. Kivihetetlen, embertelen és kontraproduktív, csak arra jó, hogy a kettőt meg kettőt összegezni nem képes választói tömegekben rokonszenvet ébresszen.

Az etnikai feszültség azonban valóban az etnikum létével függ össze. Magyarán ott van cigányellenesség, ahol vannak cigányok. Azok pedig azért vannak, mert valamikor befogadták őket. Okot és okozatot érdemes a helyére tenni: egy toleráns nép befogad egy másik népet, ebből szükségszerűen etnikumközi feszültségek támadnak, és a befogadó népben kialakulnak a másik etnikummal szembeni sztereotípiák – mert befogadó volt, vagy az elődei voltak azok. Egy másik, intoleráns nép visszaűzi az új honfoglalók döntő többségét, nem alakul ki etnikumközi feszültség, nem rögzülnek előítéletek – és most előítélet-mentességét fennen lobogtatva oktatja a többieket.

Nagy-Britanniában a berlini fal lerombolásáig, tehát a közép-európai cigányok legújabb nyugatra áramlása előtt ötvenezer cigány élt – kevesebb, mint egy ezrelék. Ebből persze hogy nem lett konfliktus, persze hogy nem lett előítélet. Magyarországon már a 19. században elérte az egy százalékot, azóta folyamatosan növekszik – persze hogy ez konfliktusokat sodor a felszínre. 

A határainkon kívülre került magyarsággal semmi bajuk azoknak az országoknak – Ausztria, Szlovénia, Horvátország – ahol egzotikus kisebbségként élnek, mint valami ritka növény. De ahol az arány meghaladja az egy százalékot, ott persze hogy feszültség támad.

Vajon a Nyugat valaha is képes lesz-e ezt felfogni? Kételkedem benne. 

Bencsik Gábor

*

Hirdetőtábla Svájcban, a Zürichi Főpályaudvaron - érdemes megfontolni

   *