Értékadó húsvét Ócsán ( - hagyomány őrzés, értékmentés, népmívelés, Isten segedelmével)

Ismét divatba jött húsvét előtt hímes tojást festeni. Az ócsai asszonyoknak, lányoknak a hagyományok őrzésében az idősebbek a népi iparművészek és a kézművesek is elkötelezetten segítenek. A megmentett felújított Lakatosházban az Ágas-házzal közös udvarán a hímes tojásról, a hozzá fűződő szokásokról tartanak népművészeti bemutatott és előadást ilyenkor. 

Az eseményre számos idegenforgalmi turisztikai csoport érkezik, gazdagítva ezzel Ócsa kulturális életét. E jeles napokon és eseményeken a helybéli népviseleteben megjelenő asszonyok a "Babaház" múzeumi körülmények között kiállított, hagyományosan öltöztetett népviseletét is megtekinthetik, míg az Ágas-ház az egykori iskolai életbe nyújt betekintést.  Ezzel az öreg falubeli környezetbe illő népi bemutatóval veszi kezdetét a kétnapos ócsai hagyományőrző húsvét. Az ócsai húsvétólás élményekben gazdag, jó program. Nem véletlen a hírverése és a látogatottsága.
 

Itt mindenki felidézheti a régmúltat. Sokaknak még eszébe jut, hogy az egyszerű falusi asszonyok miféle csodát tudtak létrehozni a semmiből: egy házi tyúktojásból, az egyszerű, a ház körül talált eszközök segítségével. Hiszen a tojásdíszítéshez nem kell más, mint egy kis felmelegített viasz, egy göcsörtös faág, amire egy kis tölcsért szerelünk: a gicával, vagy írókával különleges mintákat lehet rajzolni. A tojást pedig természetes anyagokkal (például hagymahéjjal) festették meg.

Erre az eseményre szívesen látogatnak ide messze földről az olyanok, akik a népi értékekben érzik és látják a húsvét igazi hangulatát. Ez Ócsának is jó, mert fellendülést, virágzást és cselekvést jelent a bevételeken túl. Ilyenkor a falusi környezetbeillő kirakodóvásár és hangulatos szórakozás csalogatja  hagyományőrzésre aktív turistákat. Van itt nyárson sütés, birkagulyás és falusi ökörsütés, ahogy szem-száj megkívánja. Az egyik helyen kürtöskalács sül, a másikon az udvari vályogkemencében meg a húsvéti kalács illata csalogatja magához a népes sereget.

A nádfedeles Pajta-ház Étteremben az idegenhonból érkező csoportok ugyanúgy hozzájuthatnak a kontinentális reggelihez, mint a tájjelegű vagy a húsvéthoz kapcsolódó ételféleségekhez.

A legtöbb német turista az ebéd mellé helyi készítésű házi sört iszik.
De jól fogy a tájbor is, amit az Öreg-hegyi pincesor borászai kínálnak.

Közben amott az ócsai népdalénekesek perdülnek táncra, arrébb meg az asszonykórus dalárdázik, és amikor kifáradnak, a sokaság magyar nótára bágyad.  Mindenki jól érzi magát. A vidámság idecsalja a környék apraja-nagyját. Nem véletlen  a népszerűsége a rendezvénynek.

Az estei fáklyás körsétával a nap is lassan véget ér. Másnap reggel még meglocsolják a bágyadt idegeneket a fiatalok, majd a savanyú káposztaleves (más néven korhely leves) bevétele után a kora délutáni órákban mindannyian továbbállnak. 

Ez Ócsa ismertté vált (igazi) falusi húsvét ünnepe, ami évről-évre egyre népszerűbb és látogatottabb. Nem véletlen, hogy a hazai és a nemzetközi turisztikai kiállításon a Tourinform pavilonjában elkapkodják a róla készült brossurát. 

Jó ez a helyi kezdeményezés, mert élénkíti a kisvárosi életet. Bevételt és fellendülést, népszerűséget hogy a környezetünkbe. 

Tavasz tájékán már szinte bizsergett a tenyere a helyi asszonyságoknak a festésre. Úgy gondolják, hímes tojás és látványosság nélkül nincs ideillő  húsvét.

Ennek hatására Ócsán már (évről, évre) egyre szebb, kifinomultabb tojásokat fest sok-sok ember a maga és mások örömére. Ezt aztán a locsolkodásban résztvevők és többnyire az idelátogatók el is kapkodják.

A tojás a pogány hitvilágban is az újjászületés jelképe volt, ám a keresztény kultúra is könnyedén befogadta a hozzá fűződő hagyományokat, hiszen ez ráfelel a Krisztus feltámadását ünneplő húsvéti szokásokhoz.

Ócsa vezetése ezt a lehetőséget ismerte fel. amikor a Lakatosház felújítása, használatbavétele és az ó-falusi környezet megőrzése, az ott fellehető romos parasztházak kivásárlása és felújítása mellett döntött.

A város jól járt ezzel, mert az évenkénti népi események nem csak messzire viszik jó hírünket, hanem megélhetéssel és bevételi forrással látják az itt élőket. 

*


Ez az írás a hagyományápolás, népi értékmegőrzés, az ebbéli helyi gondoskodásra való figyelemfelhívás, valamint az egykori Lakatosház (el nem feledhető) máig fájó elpusztításának ellensúlyozásaként, amolyan emlék-állítás gyanánt született.
 Szolgáljon ez az írás mementóként,  és iránymutatóként Ócsa számára.

*