Nemtörődöm Ócsa - senkit nem érdekel semmi ( - az élősködők bármit véghezvihetnek, beletörődtek az itt élők)

Visszatérő motívum városunkban az a jelenség, mely egyfajta depresszív állapotra utalásként van jelen. Ez nem másban, mint abban közönyös nemtörődömségben fedezhető fel, mely körülveszi, átöleli, és uralja a várost. Az itt élő emberek sótlan közömbössége egyfajta mélabú és kilátástalanság, mely abban leledzik, hogy közönyös, beletörődöm elfogadójává váltak az őket érintő eseményeknek a közéletnek, a sorsuknak. 

Itt a rossz állapotok ennyire nem érdekli a választókat, hogy az már fáj a normális értékrenddel bíró kisebbség számára. Az igénytelen közömbösség és a közöny már annyira eluralkodott, hogy többségében az ócsai emberekben lakozik.  

Itt ők azok, akiket nem érdekel a városuk, a fejlődés, a közélet. Ők azok, akik mindent elfogadnak úgy ahogy van. Akik szerint a másik sem lenne jobb. Akik szerint a mostani már legalább összelopta magát és nem olyan mohó, mint az újdonsült jelölt.  

Minek is ide bármit cselekedni, amikor azt szajkózzák, hogy régen is így volt, akkor is jó volt, most meg minek bolygatni. Ők azok a fejlesztések, a fejlődés ellen szólnak, akik elfogadják a korrupt városvezetést, a semmit felmutatni nem tudó, csak adósságot halmozó állapotukat. Számukra nincs szükség gyors munkába jutásra, korszerű vasútra, több buszra, kulturált közlekedésre. 

És érezhetően ez a többség. 

Igénytelen és színvonaltalanság - senki nem emel szót ezért ( - egyszerű dolgok megoldására nem képesek mit is várhatunk)

Aki nem szól semmiért.  

Hosszú hónapok óta hátrahagyottan - feltörték (- senkit nem zavar)

 A Tesco parkolójában nem is tudom mióta áll egy magára hagyott Suzuki. Szabályosan parkol a felfestések közt, nem úgy mint az a vállalkozó, aki nem a számára kijelölt helyen az út közepén állítja le nyergesvontatót, annak ellenére, hogy közterületen nem is tárolhatja. Nem, itt látszólag minden rendben. A kisáruház napjában bezár leengedi a sorompót, majd kinyit és hetek, hónapok telnek el úgy, hogy a piros Suzuki nem mozdul. Minden este bezárja a bolttal az amúgy nyitott parkolót a biztonsági szolgálat embere, majd másnak a bevásárló kocsik kiláncolásával kinyitja azt. A személygépkocsink meg csak ott áll gazdátlanul. 

Ócsa közömbösségét, az emberek közönyét miként is mutathatnánk be másként mint ezzel az esettel amikor mindenki szó nélkül megy el a jelenség mellett. 

Az idő múlik, az autó egy helyben áll.  Télből tavaszra, majd nyárra vált az idő, de a Suzuki csak állja a sarat. Pár bátor ember, akik kívül esnek az átlag ócsai polgárok körén, látva a semmitevést, akcióba lendült, és nekiállt az autó bontásának. Elsőként a külső elemeket kezdték el csemegézni, majd feltörték és más a belsőt prédálják.

Az ócsai ember, meg csak jár-kel a Tescóba, leparkol, bevásárol és elmegy az otthagyott, ma már  megkezdett Suzuki mellett.  Úgy vannak vele, minek szólni bárkinek is, amikor a polgárőrség és a rendőrség emberei is ide járnak vásárolni?  Mindenki a másikra vár. Az egyszerű ember a polgárőrségre, az pedig a rendőrségre, az utóbbi meg a bejelentésre. Így aztán senki nem tesz semmit, egészen addig, amik a rendszámos Suzukinkról el nem tűnik minden kézzel fogható érték és nem válik hasznavehetetlen számrendszeri ronccsá. Na majd akkor lesz közteres, meg rendőr, és számos okoskodó, aki majd megmondja a frankót. 

A jelenség ismert és elfogadott a városon belül. 

Ugyanez van más esetben. Ott van például a régi és az "új" piac területe. Most mindkettő maga a pusztulat. A város nem foglalkozik vele, az üzemeltető pedig szintúgy. A piaci napokon a  Vasútállomás környéke a Damjanich utca érintett szakaszával katasztrófa sújtotta területnek számít.

Az állomás melletti és az előtti ivókba érkező járművek semmivel nem törődve foglalják ki a felfestett gyalogátkelőt és a kereszteződés egy részét. Kit érdekelnek a közlekedési szabályok, amikor csak az egyéni boldogulás számít?

Ez a járdaszakasz vezet a vasúthoz - rendezetlen, ápolatlan, járhatatlan

Karcsi a piacot nem istápolja, de a helyfoglalási pénzt mindig beszedi. Az új piacot nem fejleszti, a régi környezetét meg nem tartja rendben. Mindig csak alkalomszerűen jelenik meg és vágatja le a gazt, cirkusz, vagy búcsú alkalmával, akkor amikor bevétele származik az egészből. Amúgy meg jöhet tél, vagy nyár, a terület melletti járdaszakaszt ugyanúgy nem gondozza, ahogy a mást sem.  

Épp a minap került szóba Búzáné Icsó Zsuzsanna méltatlankodása, melyben 9500 embert hibáztatva írja le, hogy helyettük kénytelen embereket foglalkoztatni, közmunkásokkal dolgoztatni.

Azonban arról senki nem beszél, hogy a gyerekes szülők,  a babakocsis anyukák, mozgássérültek nem képesek az alapvető elvárásoknak megfelelően közlekedni a városon belül. Így nem csak a régi piac melletti terület gondozatlansága folytán nem lehet a járdát használni, hanem a buszmegállókat sem lehet normális mód megközelíteni, ahogy a vasúti aluljáró sem alkalmas normális átvezetésre.

Mindezek a jelenségek, - akár városvezetési és üzemeltetési hibák - szótlanul hagyása mutat rá arra a nemtörődöm  hanyagságra, ami ebben a kisvárosban uralkodik. Mindez a közömbösség alakult át egy olyan társadalmi közönnyé, ahol az emberek semmiért nem szólnak. Ebben az ótvarban a politikai pártok képviselői, a küldöttek, és a várományos jelöltek mind együtt lapítanak szótlanul. Mind megcsömörlött. Legfeljebb csak a saját karrierjük, politikai túlélésük és a következő választási szereplésen való megmérettetés érdekli mindet. A köztes ciklusbeli időszak történései nem. Vallásuk szerint arra nincs felhatalmazásuk. Csak a kampányidőszakban jönnek és szónokolnak. A szürke hétköznapok során mind eltűnik az itteni posványban.

Lehet itt közpénzes környezetszennyezés, több tízmilliónyi értékvesztés, önkormányzati túlkapások, közéleti korrupció, átjárhatatlan város, bejárhatatlan közlekedés, sorozatos késések, vagy kimaradások, magára hagyott és szétszedés alatt álló Suzuki, út közepén parkoló kamion, szoborként csúcsosodó törmelékhalmaz, az ócsai nép emel szót ezért. Legfeljebb csak a Facebook zárt csoportjában egymásért és egymás közt kezdik ki a másikat a józanul gondolkodót, az így nem közéjük valót, mint valami idegent, és száj-karatéznak a semmin, ahogy teszik és tették eddig is.

Ezért lehetséges ebben a városban bármit megtenni. Legyen az becsapás, bűncselekmény, vagy más kártevés. Senkit nem érdekel. 

Ez az a nemtörődömség, a közöny, mely a városban lakozik, az emberekben él és virul. 

Ezért is lehet itt bármit megtenni.

*