Gyenge csapattal áll ki az ócsai polgármester - bemutatkozás helyett ( - választási előzetes híján hitújítás)

A választások közeledtével a pártok és helyi vezetőik sorra jelentik be az indulásokat és teszik közzé a jelöltállításban szerepet vállalók listáját. Ócsán azonban eddig csak a Jobbik tette ezt meg.  A polgármesteri széket betöltő pártkatona és a testületben többségiben jelenlevő Fidesz tagság hivatalosan még sehol nem jelezte az indulási szándékát, vagy az ebben érintett jelöltek névsorát.

Csupán az önkormányzati lap hátoldalán a fizetett hirdetések közt megjelent képes felületből derül ki, hogy a Fidesznek vannak jelöltjei. Az egészhez nincs csatolva semmi célkitűzés, program, vagy beszámoló. Csak a képek és, hogy jelöltek. 

Ezek szerint Bukodi Károly a kisváros leköszönő polgármestere a Fidesz polgármesterjelöltjeként indul újra az őszi önkormányzati választásokon.  Igaz a ciklus végéhez közeledve a regnáló polgármester nem tett közzé a választásokról szóló előzetest sem a pártjának honlapján, sem a város újságjában, de az önkormányzat hivatalos oldalán sem. Sőt ezek helyek egyikén sem hirdette meg a helyet a városi lapban, hogy ott pártok, szervezetek, vagy más egyéni jelöltek is lehetőséghez juthassanak. 

A mostani polgármester és a mögöttes párt új programmal nem rukkolt elő, de most a ciklus végéhez érve a korábbi választások elején tett ígéreteivel sem számolt még el. Azokat eddig senki nem vette számba. Így gyakorlatilag tartozik még egy elszámolással a választók felé a leköszönő vezetés. Nagyon jó lenne, ha ezt nem a blognak kéne megtenni helyettük, hiszen az a legkevesebb, hogy elszámoljanak azzal a bizalommal, amit a korábbi választási programra bizalomként kaptak a szavazatokkal és felhasználtak a döntéseik során.
Az akkori voksként cserébe legalább egy ciklust-értékelő beszámolót kapjon a választópolgár. 

Ne mi vegyük már sorra az akkori ígérvényeket és pipáljuk a listát. Ezzel nem biztos, hogy egyértelműen kimutatható az a teljesítmény, ami a most következő helyi népképviseleti választásokon vagy beváltható, vagy nem. A nemlétező számításokba még azt sem tudjuk figyelembe, hogy az elmúlt négy év alatt a közpénzfelhasználás miként alakult. Elvégre a kormányzati konszolidáció ellenére nem egy hitelfelvételt szavazott meg a testület. Valójában most a ciklus végén javult a pénzügyi helyzete a városnak, vagy sem? Tudtunkkal számos középület került zálogba a hitelek fedezéseként. Ezeket sem árt lajstromba  venni, hiszen négy évvel ezelőtt ezek még szabad városi tulajdonban álltak. Ma pedig már banki széljegyzettel vannak terhelve. Akkor biztos, hogy jól sáfárkodtak a felek? Jó és megalapozott kifizetések és pénzfelvételek történtek az elmúlt években? Igen, vagy nem, ha már itt tartunk. Mindezt jó lenne tudni, hogy dönthessen a nép. Elvégre a választásokon a jövőjéről a sorsáról és a városról fog szavazni. Arról, hogyan tovább. Az irányról, hogy ezt folytassuk, vagy ezen változtassunk. Ehhez azonban kimutatásra, adatokra, beszámolóra, értékelésre van szükség. Ez hiányzik a városvetés oldaláról.

Az ugyanis már nem elég, hogy elénk vágnak pár régi képet, hogy nesze nektek, itt vagyunk, mi várjuk a szavazatokat, ránk kell ikszelni. 

A ma emberének célkitűzésekre van szüksége. A pártoknak programra, amit elénk kell tárni. Olyan, mintha lánykérőbe mennének az urak. A polgárok meg háztűznézőbe.  A kérők elkápráztatják, a háziakat és megpróbálják kiérdemelni a bizalmat a szavazatokért. A szavazópolgár, pedig kéreti magát, érdeklődéssel hallgatja az invitálást és körbenéz, latolgat, mint a ház, az autó vagy a lóvásárlásánál. Megnézi a pedigréjét, kikéri a papírjait, megszámolja a fogát, alá- és mögé néz a falaknak, stb. Egyszóval utánanéz, hogy ki fia borja mellé adja az áldást. Ez a választás. Az állampolgár a neki tetszőt, őt képviselő és neki alkalmast fogja feltehetőleg választani. Ha nem akkor sajnos ráfázik, mert vagy kehes, vagy sánta, vagy ki tudja milyen kétes ügylethez adja magát. A beteg állat pedig nem fogható munkára és nem hoz hasznot a gazdának. 

A választás is egyfajta gazdálkodás. Aki itt elfecsérli a voksát, az a javadalmát is feláldozza. A javadalom pedig nem más, mint a jövő és a jobblét. Na erről kell majd októberben véleményt nyilvánítani.

Bukodi Károly most még polgármester. Két hónapig felveheti a megszavazott illetményt, a költségtérítéssel, a cafeteriával, és nyelvpótlékkal kiegészítve. Amíg ezt kapja, addig el is tudja készíteni és a lakosság előtt vázlatolni az eddigi munkásságát és a jövőbeni elképzelését. Csak mert eddig erre egyetlen sorral nem utalt. Nem említette az önkormányzat lapjában, vagy a város hivatalos honlapján, esetleg a párt helyi szervezetének szórólapján, hogy hol tartanak a jelöltállításban és hogy milyen kampányra számíthatunk az idén. Azt sem említette meg soha, hogy ismét versenybe száll a polgármesteri székért. Szóval van mit pótolnia. Elvégre azt sem tudni, mitől tartja magát sikeresnek, vagy alkalmasnak arra, hogy ismételjen? Mert az, hogy bízik önmagában, vagy a mögöttes pártban az lehet, hogy kevés a jövőhöz. Kevés az emberek bizalmához, és kevés lehet az újbóli megválasztáshoz.

Az augusztusi önkormányzati újságban is csak úgy hirtelenjében megjelent annak a pártnak a hirdetése, aki ma a közhatalmat gyakorolja országosan, és itt a városban. Nem tudni, hogy ezzel a megjelenési lehetőséggel más helyi szervezetek, vagy pártok miért nem éltek, vagy élhettek? Ki tudja, hogy a kormánypárt helyi szervezete miként és hogyan kapott a közpénzből készülő újságban lehetőséget a népszerűsítésre? Reméljük erre is választ kap egyszer a városban adózók pártatlan többsége, mielőtt a leadná a polgármester- és képviselőválasztáson a szavazatát. 

Állítólag számtalan tényező van, ami alapján a választók döntenek.  Ezek közül csak egy a pártreferencia, vagy a médiában való megjelenés. Az önkormányzati választásokra pedig különösen igaz ez. Gondolom, sokat nyom majd a latban a helyiek józan megítélése, mindennapos tapasztalata a város életéből. Minden itt élő, itt közlekedő, itt dolgozó, vagy innen bejáró, de itt adózó és itt választó ember tudja, hogy mi a jó neki. Hogy a pártbefolyás, a hit, a szimpátia, vagy az érzése alapján cselekszik. A hit és a hitújítás ebben az esetben nem feltétlenül a reformációt jelenti, vagy hozza el. Ez pusztán csak pénz és politika, amibe sajnos az egyház egyik ága is beszáll. A tudatos választó azonban odafigyel és nagy gonddal választja ki a maga jelöltjét. 

Fontos szempont, hogyan érzik magukat a városban az itt élők, mennyire elégedettek a település fejlődési irányával, az eddig elért eredményekkel. Mennyire volt elfogadható és hitelesség a távozó vezetés. Elhiszek-e még, hogy hozzáértéssel, megfelelő felkészültséggel, elhivatottsággal képviselték az érdekeit és ekként vettek-e részt az önkormányzat munkájában? Ha igen, akkor bizalommal vannak feléje, ha nem, akkor mást választanak. Most erre kell felkészülnie mindenkinek.

*