2014. augusztus 1., péntek

Állítólag felgyorsul az elszámolás, de csak összel fogadnak el törvényeket és talán jövőre lesz belőle érezhető könnyítés - hiteltelenül ( - devizacsapda)

Az eredeti terveknek megfelelően a devizahitelesek megmentéséhez kapcsolódó második és harmadik törvényt szeptemberben, illetve októberben fogadhatja el az Országgyűlés. Erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón, egy újságírói kérdésre válaszolva. Szeptemberben az adósokkal való elszámolás részleteiről, a számviteli és az adózási eljárásokról születhet meg az a törvény, amelynek tervezetét már - a tervek szerint - a jövő hónap végén megismerhetjük. A jelzáloghitelhez kapcsolódó deviza alapú kölcsönök forintosításáról szóló törvényről októberben szavazhatnak a képviselők.

http://nepszava.hu/picture/26304/normal/104/00104757.jpeg

Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkészítette annak a módszertanát, amelynek révén a devizahitelek forintosításának kiszámításánál egyik ügyfél sem járhat rosszabbul annál, mintha a bankok az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámítása során. Így az árfolyamrés visszaírása végeredményben a kamatos kamat elvén nyugszik, vagyis a bankoknak messze nem a korábban vélelmezett 1-2 százalékos visszaírási veszteséget kell elszenvedniük, hanem ennél jelentősebb összeget. Korábban 40-60 milliárd forintra számítottak a pénzintézetek, ez az MNB formulája szerint akár 80-120 milliárd forint lehet.

Ami ennél jobban érdekli az ügyfeleket az az, hogy az MNB iránymutatása szerint felgyorsul a devizahitelesekkel való elszámolás. A bankoknak az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül, vagyis szeptember 22-ig, kell megküldeniük az MNB-nek, az átszámítást pedig a jogszabály hatálybalépését követő kilencven napon belül, azaz október 21-ig kell elvégezniük. Az útmutató szerint a szerződéseket úgy kell tekinteni, mintha annak megkötése óta az jegybank árfolyamán lenne számolva a törlesztő részlet. Mindez azt jelenti, hogy a túlfizetés minden egyes törlesztési hónapban fennállt, így az árfolyamrés - úgymond - tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott. Ez azt jelenti, hogy mind az ügyfél devizában kifejezett devizahitele, mind a devizában kifejezett törlesztőrészletek a ténylegesen kimutatottnál kisebbek lettek volna.

Így a bank az összes felszámított árfolyamrést le kell majd vonja a most még meglévő tartozásból. Ezáltal a kamat, így a jövőbeli törlesztőrészletek is csökkennek. A novemberi törlesztőrészlet már kisebb lesz. Készpénz viszont nem jár vissza! Arra egyenlőre nincs válasz, hogy mi lesz azokkal, akik már törlesztettettek, tehát devizahitelesként nem állnak szerződéses kapcsolatban egyetlen pénzintézettel sem. (Azokra, akik végtörlesztettek, illetve, akik a Nemzeti Eszközkezelővel kötöttek szerződést nem vonatkozik a devizaadós mentés. Az utólagos elszámolási kötelezettségek alól azok a törlesztőrészletek mentesülnek, amelyeknél a hitelintézeti törvény 2010-ben meghozott változását követően a jegybanki, illetve a banki saját középárfolyamot már alkalmazták.
*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése