Az eredeti terveknek
megfelelően a devizahitelesek megmentéséhez kapcsolódó második és
harmadik törvényt szeptemberben, illetve októberben fogadhatja el az
Országgyűlés. Erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt a
szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón, egy újságírói kérdésre
válaszolva. Szeptemberben az adósokkal való elszámolás részleteiről, a
számviteli és az adózási eljárásokról születhet meg az a törvény,
amelynek tervezetét már - a tervek szerint - a jövő hónap végén
megismerhetjük. A jelzáloghitelhez kapcsolódó deviza alapú kölcsönök
forintosításáról szóló törvényről októberben szavazhatnak a képviselők.
Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank
(MNB) elkészítette annak a módszertanát, amelynek révén a devizahitelek
forintosításának kiszámításánál egyik ügyfél sem járhat rosszabbul
annál, mintha a bankok az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel
folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámítása során. Így az
árfolyamrés visszaírása végeredményben a kamatos kamat elvén nyugszik,
vagyis a bankoknak messze nem a korábban vélelmezett 1-2 százalékos
visszaírási veszteséget kell elszenvedniük, hanem ennél jelentősebb
összeget. Korábban 40-60 milliárd forintra számítottak a pénzintézetek,
ez az MNB formulája szerint akár 80-120 milliárd forint lehet.
Ami ennél jobban érdekli az ügyfeleket
az az, hogy az MNB iránymutatása szerint felgyorsul a devizahitelesekkel
való elszámolás. A bankoknak az általuk alkalmazott átszámítási
módszertant a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül, vagyis
szeptember 22-ig, kell megküldeniük az MNB-nek, az átszámítást pedig a
jogszabály hatálybalépését követő kilencven napon belül, azaz október
21-ig kell elvégezniük. Az útmutató szerint a szerződéseket úgy kell
tekinteni, mintha annak megkötése óta az jegybank árfolyamán lenne
számolva a törlesztő részlet. Mindez azt jelenti, hogy a túlfizetés
minden egyes törlesztési hónapban fennállt, így az árfolyamrés - úgymond
- tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori
adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott. Ez azt
jelenti, hogy mind az ügyfél devizában kifejezett devizahitele, mind a
devizában kifejezett törlesztőrészletek a ténylegesen kimutatottnál
kisebbek lettek volna.
Így a bank az összes felszámított
árfolyamrést le kell majd vonja a most még meglévő tartozásból. Ezáltal a
kamat, így a jövőbeli törlesztőrészletek is csökkennek. A novemberi
törlesztőrészlet már kisebb lesz. Készpénz viszont nem jár vissza! Arra
egyenlőre nincs válasz, hogy mi lesz azokkal, akik már törlesztettettek,
tehát devizahitelesként nem állnak szerződéses kapcsolatban egyetlen
pénzintézettel sem. (Azokra, akik végtörlesztettek, illetve, akik a
Nemzeti Eszközkezelővel kötöttek szerződést nem vonatkozik a devizaadós
mentés. Az utólagos elszámolási kötelezettségek alól azok a
törlesztőrészletek mentesülnek, amelyeknél a hitelintézeti törvény
2010-ben meghozott változását követően a jegybanki, illetve a banki
saját középárfolyamot már alkalmazták.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése