Kiélezett küzdelem, vagy sima kormánypártiak várhatók megyénkben - válasz és választás ( - jobb-e a Fidesz)

Az Magyar Nemzet Online huszonkétrészes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi választási eredményeit. Az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatuk tizenharmadik részében Pest megyét vesszik górcső alá. 

A 2011-es új választási törvény a korábbi 16 helyett 12 egyéni körzetet juttatott Pest megyének. Az új szisztéma szerint létrejött egy váci, gödöllői, budakeszi, érdi, szentendrei, dunakeszi, vecsési, szigetszentmiklósi, nagykátai, monori, dabasi és ceglédi választókerület. A legtöbb település (34 darab) a váci körzethez tartozik.

A négy évvel ezelőtt parlamenti választás Pest megyében is teljes mértékben felforgatta a korábbi viszonylag kiegyenlített erőviszonyokat. A Fidesz–KDNP több mint 50 százalékos listás eredményével tönkreverte a szocialistákat, akik azonban annyira nem estek vissza, hogy a Jobbik meg tudja őket előzni. A korábbi évtizedek alapján nem volt meglepetés, hogy az LMP több mint 8 százalékos eredményt ért el a megyében, öt választókerületben több mint 10 százalékos támogatottságot tudott felmutatni.

A jobbközép Fidesz–KDNP előretörését jól mutatta, hogy 14 választókerületben már az első fordulóban megszerezte a mandátumot, csupán a váci és a szigetszentmiklósi kerületben kényszerült ismétlésre. A váci körzetben egyébként Bethlen Farkas verőcei polgármester jó szereplése miatt nem tudta megszerezni a későbbi kormánypárt a szavazattöbbséget az első fordulóban. Végül mindkét körzetben a Fidesz–KDNP jelöltje diadalmaskodott, így először a megye történetében ugyanaz a politikai erő hódította el az összes választókerületet.

 

Most (semmi) sem biztos.  

Az elmúlt hat országgyűlési választás alapján egyértelműen látszik, hogy Pest megye inkább tekinthető jobboldali területnek. A másik sajátosság, hogy a kisebb politikai erők (SZDSZ, KDNP, MIÉP, LMP) mindig sokkal jobban szerepetek itt, mint az országos átlaguk. A szocialista párt 2006-ban érte el a legjobb eredményét Pest megyében, de a listás voksokat tekintve akkor sem tudta megelőzni a jobboldalt. Külön érdekesség, hogy a megyében volt olyan választókerület (Szob), ahol sem az MSZP, sem az SZDSZ nem tudott soha mandátumot szerezni.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbálják felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. A 12 új egyéni választókerületben nagyon éles küzdelemre lehet majd számítani áprilisban. Négy olyan választókerület van (Érd, Szigetszentmiklós, Vecsés, Dunakeszi), ahol a múlt alapján a balliberális oldal nagyon jó esélyekkel indul, és itt egyáltalán nem számítana meglepetésnek, ha meg is szereznék a mandátumot. A váci és a nagykátai körzetben ezzel szemben a jobboldal tűnik favoritnak.

A maradék hat egyéni körzetben (Budaörs, Szentendre, Gödöllő, Monor, Cegléd, Dabas) többek között a részvétel, az egyes politikai oldalak szavazóinak aktivitása, a Jobbik és az LMP szereplése dönthet a kormánypárti és a kormányváltó jelöltek között, amit egyszerűen lehetetlen megjósolni. 

Szűcs Lajos ócsai lakos, fideszes képviselő, a politikailag vezető párt egyik országgyűlési jegyzője,  a megyei közgyűlés elnöke, és további funkciók betöltője, az idei választásokon talán nem véletlenül hagyja hátra eddigi választót, köztük az otthonát adó kisvárosát sem. Ő most a dabasi régi helyett, - amihez Ócsa is  tartozik, - a szomszédbajár kampányolni, mivel ott indul. Ebben nem hinni, hogy az új felosztás, hanem inkább az eddigi ismertség, egyesek szerint a sikertelenség játszhat szerepet. Ócsán nem sokat kultiválják az ismert közszereplőt.  Helyben többen gyerek kora óta ismerik, és másokhoz képest jobban tudják előéletét, mint azt a távolban gondolják.

Ócsán például sokan nehezményezik, hogy a helybéliségéből a város nem prosperált. Mintha Szűcs Lajos is inkább a távolba mutogatás híve lenne. Úgy vélik hogy Újhartyánra többet koncentrált, mint saját városára. Ez a két település közti fejlődésen is észrevehető. Talán az sem véletlen, hogy a távoli kisebb település tiszteletbeli polgára lett. Mindez sokat elárul ténykedéséről. 

Az utóbbi időben már sokkalta inkább szerepelt Gyál, Vecsés, Üllő, Ecser, Gyömrő és Felsőpakony térségében.  Hol egy óvodaátadáson, hol disznóvágáson, hol szavazatgyűjtésen, hol pedig amolyan lakossági beszélgetéseken tűnt fel itt is, ott is, ezeken a helyeken mostanság. Még egy vecsési címet is szerzett magának, hogy ne legyen annyira idegen azon a tájon. 

A közismerten nehézkes beszédű, rosszul artikuláló, rossz szónok hírében álló Szűcs Lajos beválasztásában jelentős szerephez jut maga a párt neve és ebbéli húzó ereje. Saját jogán komoly küzdelem várna rá, hiszen Pest megye nem felejti a Hungastos iskolai étkeztetések kifizetetlen számláit, a gáz ellátás nélkül maradt intézmények hideg radiátorait, a rideg télben tett melegebb éghajlatra (Azori-szigetek) való utazást, a megyei eladósodást. Mindez Szűcs Lajos jelenlegi, de már mondhatni elmúlt politikájának ciklusának egy része. Nem hiába ismertsége.

Cserébe Pánczél Károly jut majd nekünk, aki megfontoltabb, tagozottabb és érthetőbb szavakkal próbál közelebb férkőzni a fideszes választókhoz. A negédes szöveg azonban megtévesztő lehet. A tanári képesítéssel bíró politikus Gyál alpolgármestereként legalább annyira sikeres ott, mint pártbeli váltótársa itt, a körzetben.  A helycserével azonban mindkét politikus révbe érhet.  

Az új választási körzetekben nincs jelentős és egységes választási erő, ami méltón szembeszállhatna a Fidesz-KDNP jelöltjével.

A vecsési körzeti központtal rendelkező 07.sz.-ú választási egyéni kerületben túl sok az induló ahhoz, hogy ne a mi Szűcs Lajosunk kerekedjen felül.  A másik oldal két legerősebb riválisa Szabó Réka (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) valamint Sas Zoltán (Jobbik). Ezt követőn az LMP jöhet még számításba, de rajtuk kívül, (túl,) vannak még jó páran, hogy megosszák a szavazókat és a szavazatokat. Ez pedig a mostani kormánypártnak, a Fidesznek, és vele Szűcs Lajosnak kedvez.

A dabasi központú 11.-es körzet (ahova Ócsa is tartozik) hasonló helyzetben van.  Itt annyi a különbség, hogy Dabas jelenlegi polgármestere, aki sikeres városvezetővé vált, nem adja fel városát, és nem indul az országgyűlési jelöltségért. Ezzel helyt ad a kevésbé sikeres alpolgármesterséget maga mögött tudó Pánczél Károlynak a bejutásra. Így Ő ugyanabba a helyzetbe került itt, mint váltótársa, Szűcs Lajos a szomszédban. Pánczél Károly (Fidesz-KDNP) jelölttel szemben is több aspiráns induló áll sorba a szavazatokért. A megosztás és a vezető pártbeliség, mint előny ebben a körzetben is érződni fog. A kihívók közül a legnagyobb esélyes talán a Jobbik jelöltje, Zábrácki László. Ő vélhetőleg több voksot fog összegyűjteni az erősen jobb érzésű köreiről ismert körzetben, mint a vegyes érzelmű baloldali csoportosulás (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) indulója, Dr Bakó Krisztina. A harmadik helyen befutó ez esetben is az LMP lehet, Zagyva Gabriella személyében, majd talán a JESZ vagy az UDP jöhet még szóba.

Helyi  és megyei érdekesség, hogy a szintén ócsai kötődésű Török László, helyi képviselő az LMP színeiben a monori 10. számú választási körzetben indul és méretteti meg magát olyan erős riválisok mellett, mint Dr. Keresztúri Imre (Jobbik), Braun Róbert (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP), Pogácsás Tibor (Fidesz-KDNP), és a többi. 

Másik érdekessége a megyének, hogy a mostani 08. számú Szigetszentmiklósi v.körzet eddig erősen liberális fellegvárnak számított, ahol Kuncze Gábor az egyik induló. 

2002-ben a kormánypártok a megye északi, keleti és déli részein szerepeltek a legjobban, míg a Budapest környéki választókerületekben az SZDSZ és a MIÉP. Az első fordulót követően az MSZP kilenc, míg a kormánypártok hét egyéni kerületben álltak az első helyen. 

A 2006-os országgyűlési választás első fordulója még a 2002-esnél is szorosabb eredményt hozott az ország legnépesebb megyéjében. A Fidesz–KDNP csupán 0,7 százalékponttal előzte meg az MSZP-t a listás szavazatok alapján. A megyében országos átlaga fölött szerepelt még az SZDSZ és az MDF. A szabad demokraták négy választókerületben is 10 százalék fölötti támogatottságot tudtak felmutatni, míg a demokrata fórum számára a gödöllői, a dunakeszi, a pilisvörösvári és a szentendrei körzet hozta a legjobb eredményt. Az első fordulóban a dabasi körzetben a Fidesz–KDNP jelöltje meg tudta szerezni a mandátumot, de a maradék 15 választókerület közül nyolc helyen az MSZP politikusa állt az élen.

A második fordulóban a balliberális oldal szerepelt jobban, mivel kilenc egyéni körzetben sikerült nyerniük, míg a Fidesz–KDNP csupán hatban nyert. A legnagyobb fordulat a gödöllői választókerületben történt, ahol Gémesi György, a Fidesz–KDNP–MDF közös jelöltje az első fordulót követően még több mint kilenc százalékponttal vezetett, de április 23-án 227 szavazattal alulmaradt az MSZP aspiránsával szemben. Pest megye tehát 2006-ban ismételten a későbbi kormánypárt mellé állt, a jobbközép pártok jelentősen visszaszorultak 1998-as és 2002-es eredményükhöz képest.

A mostani választások még sok izgalmat, akár meglepetést is hozhatnak.

Annyi biztos, hogy ha a balliberális oldal ezeknek a körzeteknek a többségét viszi, akkor nagyon jó esélye van arra, hogy országosan is elegendő mandátumot szereznek a kormányzás átvételéhez.

MNO nyomán 

*