Az őszinteségről és a hitelességről - egy Interpellációra adott hivatalos válasz nyomán ( - utóélet)

Bukodi Károly polgármester és Horváth Tamás alpolgármester nevével jelzetten képviselői Interpellációra adott írásos válaszából  (2013. szeptember 5.) egyértelműen kiderül, hogy a két vezető tisztségviselő mennyire őszinte vagy álnok a tájékoztatás és az igazság megjelenítése terén.

A polgármester és az alpolgármester (továbbiakban a két mester) arra a hivatalos felvetésre, mely szerint egyes képviselőknek értesüléseik vannak arról, hogy Ócsa Város Önkormányzata peres eljárások részesévé vált, azt a választ adták, hogy ilyen nincs.

A pontos képviselői felvetés így hangzott:

„Értesüléseink szerint a jelenlegi önkormányzati ciklusban számos per indult egyrészt az Önkormányzat ellen, másrészt ócsai polgárok ellen a Polgármester Úr, illetve az Alpolgármester Úr kezdeményezésére, az Önkormányzat nevében és pénzén!”

 Az erre adott válasz pedig így:

„Elöljáróban szeretnénk Önöknek megjegyezni, hogy nagyon rosszak az értesüléseik. Hangulatkeltésre megfelelnek, de tényszerű tájékoztatásra –amit Önök nagyon is elvárnak-, sajnos nem. Amint azt a lentiekben látni fogják, az Önkormányzat ellen egyetlen per sem indult ebben a ciklusban, s az Önkormányzat pénzén sem indult hasonló eljárás.”

Hogy ez a „mesteri” állítás mennyire igaz, vagy mennyire álnok, azt a továbbiakban derül ki.

„Dr. Enczi János (felperes) Ócsa Város Önkormányzat (alperes) ellen 2007-ben indított pere. Ebben a perben 6 430 761 forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi Bíróság az Önkormányzatot. „ – olvasható a "mesteri" válaszban.

Azonban azt diszkréten elhallgatják, hogy a válaszában foglaltak a per egy részletét képezik csak, és valójában ennek a pernek a 2013-ban lezajló részéről valójában nem tesz említést a "mester". Közben pedig az interpellációs felvetés a pernek erről az oldaláról érdeklődik. 

Persze jól tudván ezt, ezért még hozzáteszik a mesterek:

„Ennek a pernek volt egy „leágazása” is, amikor a felperes birtokháborítás címen indított eljárást az Önkormányzat ellen.. Ebben a perben –a híresztelésekkel ellentétben- az Önkormányzat 66%-ban nyertes lett. A számára megítélt és rá kirótt összegek szaldója nulla forint.” 

Mi lehet ebből az igazság, amikor valójában ezt a pert azért indították, mert az iskola tornatermének tanítási időn túli használatával birtokháborítást követtek el. Az iskola egyes termeinek iskolai tanítási időn túli használatával, (mint valami gazdasági tevékenység engedélyezésével, úgymond) hasznosításával Spák József tanárt bízták meg, aki állítólag az önkormányzat nevében  adhatja bérbe azt, míg Ő maga ügyleti pénzt vehet fel ezért a tevékenységéért. Erre utal Bukodi Károly polgármester által aláírt Spák Józseffel köttetett "Megbízási szerződés", továbbá a nevezett perbeli jegyzőkönyvben foglaltak.

Bírtokháborítás és sértettség - értehetetlen kapcsolat

Tehát közvetve Spák József kapcsán perelték a tulajdonos önkormányzatot a bírtok-háborítási ügyben, amit 34 %-ban az önkormányzat elvesztett.   

Igaz, ezt lehet úgy preferálni, hogy 66 %-ban megnyerte, de az éremnek két oldala van.

A perköltségek és azok kihatásai vonatkozásában ugyanis a bíró ennek a százalékos aránynak megfelelően sújtotta a feleket.  

Az is igaz, hogy az önkormányzat illetékkötelezettségét az állam magára vállalva megfizeti, de a per ráeső költségeit (7.000,-) a szakértő díjtételét (153.625,- Ft) a város önkormányzatának költségvetési szerve kénytelen állni és fizetni.

A város képviseletébe ez ügyben 2013-ban eljáró ügyvédi díjakat sem mellőzhetjük, amiről a mesterek nem adtak tájékoztatást, pedig ezek is közpénzt visznek.  Az alperes önkormányzat további tanúdíjat is fizetni volt köteles. Mindezek kimutatható pénzösszegeket jelentenek.

Tehát az a mesterkélt állítás, miszerint a „számára megítélt és rá kirótt összegek szaldója nulla forint”  - nem állja meg a helyét.

Még akkor sem igaz a mesterek ("nulla") állítása, ha a nevezett pert két részre bontjuk.

A per első részében az Önkormányzat alperest 4.980.000,- Ft és annak 2008. december 1.-től esedékes késedelmi kamatai, valamint a perköltség megfizetése terhelte. Ez jogerőre emelkedett, aminek következménye lehet a mesterek által meghatározott 6.430.761,- Ft, persze az akkori per és ügyvédi költségek számítása nélkül.  A per és az anyagi veszteség ez esetben teljesen egyértelmű. (Százalékosan is.)

A kérdésfelvetésre adott választ aláíró mesterek erre vonatkozóan azonban nem nyilatkoztak az interpelláció megfelelése kapcsán.

A per második részében a bírtok-háborítás kapcsán folyt az eljárás, ami Spák József és az  iskolai tornacsarnok üzemeltetése során illetve azzal kapcsolatos bérbeadás vonzataként keletkezett. Itt csak részeredményről lehet szó, hiszen a hozott ítélet ezt pontosan definiálja.

Ebből azonban nem sok haszna származott az önkormányzatnak, hiszen a per rá eső részét hasonmód állnia és fizetnie kellett a feleknek. Ez fentebb részleteiben kifejtésre került.

Tehát nem igaz a mesterek nevével jelzett Interpellációra adott válasz azon része, miszerint a  „megítélt és rá kirótt összegek szaldója nulla forint”. 

Aki egy picikét is számolni tud, az láthatja, hogy a per kimenetele összességében veszteséget jelent a város számára. Ez akkor is igaz, ha a pert a vázoltak szerint két részre bontjuk. Ez esetben az első részében elszenvedett kár jelentős, a második részben csak mérsékelt anyagi vonzatról beszélhetünk. Azonban null szaldóról és kiegyenlítettségről semmi esetre sem lehet szó. A polgármester és helyettesének ebbéli érvelése álságos.

A két városvezető képviselői Interpellációra adott válasza teljesen alaptalan, a valóságtól és a tényektől elrugaszkodott, elfogadhatatlan és tarthatatlan.  Ráadásul méltatlan a képviselővel szemben. 

Az alátámasztásul szolgáló közokiratok a felek rendelkezésre állnak és a Fővárosi Törvényszéktől is kikérhetők. Ezek hivatkozásai: 37.P.21.904/2007/63 és /117. szám alattiak.

Azonban a képviselői Interpelláció más kérdéseire adott mesteri válaszok sem jobbak.

Kérdésként felvetés volt, hogy 

„Ebben az önkormányzati ciklusban hány pert indított ócsai polgárok ellen a Polgármester Úr és az Alpolgármester Úr az Önkormányzat nevében, az Önkormányzat pénzén, illetve hány pert kezdeményezett a Polgármester Úr és az Alpolgármester Úr az Önkormányzati Hivataltól függetlenül, de önkormányzati intézmények, vagy önkormányzati tulajdonban lévő társaságok (Kft.) által és pénzén?”

Erre a válasz ez volt

„Egyetlenegy sajtó helyreigazítást kértem az Önkormányzat nevében – az Önkormányzatról megjelent valótlan állítások miatt-, ami bíróság elé került. A bíróság az eljárást megszüntette, eljárási költség nem merült fel.

Kérdésének második részére a válaszom: egyet sem.”

Az igazság pedig ez:

Bukodi Károly pert indított, de az önkormányzat elvesztette

Bukodi Károly polgármester a képviselő-testület bárminemű értesítése  és tudta, vagy jóváhagyása nélkül indított sajtó helyreigazítási pert egy olyan internetes bloggal szemben, - mely mint utólag kiderült, nem is sajtótermék – felhatalmazás és előzetes jogi egyeztetés nélkül. A per kezdeményezéséről és kimeneteléről a Képviselő-testületet senki nem tájékoztatta, aminek ékes bizonyítéka a benyújtott Interpelláció.  Az ebben felmerült kérdésekkel kapcsolatosan a két aláíró, névvel jegyzett személy, történetesen az alpolgármester és a polgármester sem számolt be a per folyamatáról tisztességesen.

Az Interpellációban erre adott és vonatkoztatható válaszuk elfogadhatatlan, slendrián és méltatlan az általuk betöltött tisztséghez, valamint Ócsa választópolgáraihoz.

A mesterek fenti válaszaiból érdemben semmi nem derül ki, csupán az, hogy a háttérben, a kulisszák mögött valami önkormányzati per zajlott.  Az Interpellációra adott, kifejtett válasz gyakorlatilag arra utal, hogy ehhez a képviselőknek semmi köze, a polgármesternek és helyettesének pedig erről sem értesitési, sem beszámolási kötelezettsége nincs. Ez azonban nem állja meg a helyét.

Miként fordulhat ez elő?
Az Interpellációra adott írásos válasz, mint a testületi döntés- előkészítéséről szóló vonatkozó szabályzat előírja, a szakreferenshez kerül. Az előterjesztést jogilag ellenőrzi, hiba esetén javításra visszaadja a készítőnek. A javított, végleges anyagot a szakreferens átadja a jegyzőnek, valamint az előterjesztőnek aláírásra. Az aláírt végleges előterjesztést a szakiroda elhelyezi a belső elektronikus hálózaton.

A jegyző felel a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért.

Ki a felelős?
A polgármester perindítása a közszolgálati jogviszonya keretében történt, hiszen Ócsa Város Polgármestereként járt el és Ócsa Város Önkormányzata nevében indított jogi eljárást. Ebből adódóan a jegyző jogviszonya, státusza és felelőssége legalább az erre irányuló adatszolgáltatás terén megkerülhetetlen.

A köztisztviselő felettese felelősségi körén belül köteles a Ktv. 63. § és 64. § -ban foglalt jogosultságának gyakorlása esetén dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19 § (1) alapján a „települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.”

 (2) A települési képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

Tehát a képviselő joggal kérhet információt a település ügyeiben, függetlenül az Interpellációban adott kitérő, vagy mellébeszélő választól.

Az igazság ugyanis az, hogy a mesterek által adott válasz nem fedi fel az eseményeket, a valóságot. A képviselői felvetést valójában nem válaszolták meg, attól eltértek és végül kitérőleg nyilatkoztak. Azt sem mondták meg, hogy a perindításról ki döntött valójában, miért volt rá szükség és kinek a vélt, vagy valós érdekeit sértette?  Arra sincs válasz, hogy miért sajtóperben gondolkodott a perindító, hogy valójában e tárgyban kivel konzultált, és mi szükség volt az önkényes, önhatalmú, egyszemélyes döntésre, és magára az eljárásra?

A tények szerint Fodor László helyi lakost perelte be az önkormányzat nevében Bukodi Károly polgármester, mint a kifogásolt blog vélt szerkesztőjét egy sajtó-helyreigazítási peres eljárás keretében.  Azonban ezzel kapcsolatos szakértői előzmény nem ismert, jogi tanácsadás, vélemény nem áll a képviselők rendelkezésére. A pert kiváltó vélt sérelemről sincs tudomása senkinek, hiszen az nem került testület elé.  A polgármester és helyettese ezt az Interpelláció során, illetve válaszában sem tárta fel.

Az így folyó peres ügyben érintetté váló Önkormányzat egyik képviselője kénytelen az események után járni és kérdezni, de erre még az Interpellációt követően sem érkezett valós válasz. Információ csak a blog által kerül elő.  
Továbbra is kérdéses és kétséges a polgármester tárgybeli eljárása. 

Mint más forrásokból beszerzett dokumentáció alapján kiderült, Ócsa Város Önkormányzata nevében Bukodi Károly polgármester felhatalmazása alapján a Budapest Környéki Törvényszéken indított ügyben Ács Balázs meghatalmazott ügyvéd az önkormányzat jogi képviselőjeként járt el.  A peranyag szerint sajtó-helyreigazítást kért a város több pontban, sérelmezve a blogon megjelenteket. (Köztük a blog látogatottságát is.) Erre a polgármester máig nem adott választ és az Interpelláció során sem tért ki rá. Nem is tudni miért.

A pert azonban az a nyár végén Ócsa Város Önkormányzata elvesztette. Ezt a perfejleményt a képviselő-testület előtt nem ismertette Bukodi Károly, azt nem tette közzé polgármesterként.  A pervesztest érintő anyagi háttérről azóta sincs semmifajta információ.Magyarázat sem.

Mondhatni hírzárlat van. Pedig közpénzek mentek el erre, hacsak Ács Balázs nem kért mindezért munkadíjat és önzetlenségből járt el..

Mint ismert, a perek során különböző eljárási-, ügyvédi költségek merülnek fel. Ezek a pervesztes oldalt terhelik. Az ilyen jellegű kifizetések a város költségvetését érintik. Ezért ezekről legalább az érdeklődő képviselőnek illenék beszámolni a polgármesternek hivatalból még akkor is, ha a közvéleményt egyébként nem tájékoztatják.

Sajnos mint látjuk az Interpellációra adott megfogalmazásban és a testület előtt sem ez történt. A polgármester nem osztja meg a történések valóságát a testülettel és a választókkal.

Az már egyértelműen nem elégséges, hogy a polgármester és az alpolgármester (együtt mesterek) egy fejléces levélpapíron azt közlik, hogy „nincsenek perek.” A szó ebbéli jelentőségén és annak valóságtartalmán túl ez elfogadhatatlan egy felesküdött városi elöljárótól is, nem még a polgármestertől, vagy helyettesétől.!

A polgármester és alpolgármester által nem részletezett peres eljárás ténybeli alapjául a Budapest Környéki Törvényszék (Pest Megyei Bíróság) 22.830/2013 szám alatt jegyzett peranyaga szolgál.

Az illetéket az állam viseli, az ügyvédi munkadíjat a pervesztes felperesnek (Ócsa Város Önkormányzata) kell állnia.

Hogy ez ismét milyen előnyökkel járt Ócsa és az itt élő populáció számára, arra a mesterek válasza ugyancsak nem tér ki.

Összegzésül megállapítható, hogy Ócsa számára az Interpellációra adott válasz (írásos formája sem) elfogadható.

Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.

A fent ismertetett és kifogásolt peres eljárások nem váltak Ócsa közéletének javára. Nem szolgálták a város egészének és annak vezetésének, vagy az iskola tornatermét bérlő tanárnak a jobb megítélését.  Sőt… 
A perek anyagi vonzata nem, hogy nem  vitte előre a város fejlődését, és javainak gyarapodását, hanem még hátráltatta is annak boldogulását.

Ne feledjük, hogy a korábban megítélt kártérítést csak részletekben tudta kifizetni a likviditási nehézségekkel küszködő város és így a járdafejlesztést is csak lakossági önerővel képes az önkormányzat úgy ahogy biztosítani. A perek utáni kifizetések forintösszegeinek jobb helye lenne a városi közösségen belül, amennyiben azt közcélokra és nem pedig ítéletek balanszaként használnák.

Az utóbbi időkben a hivatalos válaszokban rejlő minősíthetetlen fölényesség és közömbösség, valamint igaztalanság annyira bántó, hogy ezért érdemes a Kormányhivatalhoz fordulni, ahogy ebben az esetben is, hiszen az Interpellációra adott válasz nagyban eltér a ténybeli valóságtól. 

Bukodi Károly válasza és viselkedése, maga az eset, ami rávilágít Ócsa város működésére, ügyvitelére és történéseire legalább annyira, mint a kifizetések elszámolásának mivoltára is.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerint: 

Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes – a nemzeti érdekeket előtérbe helyező – állam olyan közszolgálatra alapozható, amely élvezi a társadalom közmegbecsülését, hatékony és költségtakarékos, demokratikus, pártsemleges, törvényesen működik, tagjai korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, Magyarország érdekeit és a közjót pártatlanul és hazaszeretettel szolgálják.

Ócsa városvezetése, mintha kissé megfeledkezett volna erről amikor a közjóért az arányosságért a nemzet érdekét előtérbe helyezve a költségtakarékosságért és társadalom közmegbecsülését kivívó önkormányzatért apellálok. Elfeledkezve a társadalmi közszolgálatról, a közösség megbecsüléséről, annak értékítéletéről és arról, hogy honnan jöttek. Megfeledkezve mindarról a tevékenységről, amiről a törvény szól és amire felesküdtek a hivatali beiktatásuk alkalmával.

Közben az iskola tornatermi része felől egyes napokon továbbra is fény szűrődik az éjszakába, ami azt jelenti, hogy van még élet a tanítást után is az iskolában.

Már csak az a kérdés, hogy mi van a perben foglaltakkal, meg a mögöttes szerződéssel?

*