Álom és valóság - interpelláció helyett ( - Alsópakony továbbra is gondok közt)

Január elején az emberek szívesen tekintenek vissza az elmúlt évre, felidézve a legemlékezetesebb pillanatokat.  Alsópakony egy olyan emlékezetes változás Ócsa életében, melyre nem lehet nem visszaemlékezni.

Lassan az ország minden lakosa tudja: Ócsa városához tartozó Alsópakony településrészen építették fel a devizahitelesek lakónegyedét, ahol a devizahitel-károsultak elhelyezését  képzelték el.

Autonóm, önellátó falukomplexumot vázoltak fel el elsőre, de a korábbi elképzelést feladva csak egy szegregált telep jött létre. Mára ez lett az egészből. 

Önellátás és autonómia helyett Ócsa köldökzsinórjára kötve tartják fenn a kinti létet.

Alsópakony ma nem csak közigazgatásilag, hanem minden más szempontból is függ Ócsától és annak önkormányzatától. Az önkormányzati tulajdonú Ócsa Városüzemeltetési Kft-jére testálták Alsópakony összes dolgát. Ezzel járó többletteher és munka okán az ügyvezető bérét a városatyák havi 64 ezer forinttal megemelték annak ellenére, hogy vezetés korábban kijelentette ez a telep egyetlen fillérébe nem fog kerülni Ócsának.

 

De nem csak itt jelentkeztek költségek. A telepre várható gyermeklétszámot képviselői interpellációra adott korábbi válaszában tagadó polgármester vezette önkormányzati többség, most azért biztosított  többletkeretet az óvodának és fizetésemelést a vezető óvónőnek, mert a jelentkező többletterhek itt is több ráfordítást, munkát és pénzt igényel. Elvégre az egyezség is úgy szólt, hogy a megnövekvő gyereklétszámot az állam az óvodabővítési pályázat elősegítésével fogja segíteni.  

Ócsa város ennek tudatában fogott neki a bővítésnek, ami jelentős önrészt és tovább ráfordítást igényelt. Ma ebbe a kibővített intézménybe hordják és helyezik el az Alsópakonyba telepített korosztályos gyerekeket is.  A csoportbontás és bővítés belső konfliktusokat okozott, amiről a vezetés mélyen hallgat, annak ellenére, hogy a decemberi lakossági fórumon ezt nyílt kérdésként megfogalmazták. 

Alsópakony azonban másban is jelen van.  Az ottani közműszámlát szintén a városi büdzséből fizetik, még akkor is, ha teszik ezt más által. A telep őrzése szintén pénzbe kerül, ahogy a buszjárat biztosítása is. De Ócsa városából vezették ki a közműveket, aminek járulékos terhei szintén a városban jelentkeznek. A hálózat üzemeltetése, karbantartása szintén a városon belül csapódik le. 

A vezetékes ivóvíz biztosítására és kivezetésére való hivatkozással a helyi városvezetés feladta azt a korábbi elképzelését, hogy Alsópakony régi (majori gazdaság) részén élők víz- és közműgondjait saját erőből megoldja. Ezt pár éve azzal indokolták, hogy majd a kormányzati beruházással együtt ez is megoldódik.  Azonban ez sem így lett.  Ma a devizaadósok szociális lakótelepe mellett élő szintén alsópakonyi (ócsai) lakosok továbbra sem jutnak a helyeiknek biztosított egészséges ivóvízhez, mert az a rész nem lett bekötve a hálózatba és ott továbbra sincs csatorna csatlakozás. Így továbbra sem komfortos az ottani élet. A XXI század ellenére sem  nem rendezett az ottani élet, mert míg a városvezetés a kormányra várt nem tett különösebb erőfeszítést a fejlesztés érdekében.  Aztán, amikor meg levonult a kormányzati csapat és a építők is csak azt hagyták hátra, ami látszik és amiről beszámoltunk, akkor már késő bánat volt. Alsópakony régi lakossága ismét kimaradt a fejlesztésből, lemaradt a kornak megfelelő normális életvitelről.

Sajnos az Ócsai városvezetés ismét bebizonyította, hogy mennyire fontos számára az a pár család, aki kitesz annyit, mint a milliárdból létesített telepen élők. A vezetőink rosszul sáfárkodtak Alsópkonyt illetően.  A város érezhetően nem nyert a kormányzati beruházás által. A régi pakonyon élőknek sem származott ebből előnye. Ma is ott tartanak, ahol korábban. 

Ez most 2014 hajnalán számos kérdést vet fel. 

T. Képviselők! Szűcs Lajos és Pánczél Károly urak!  Városi képviselőink!

Miként lehetséges, hogy Ócsától alig 5-6 kilométerre, Alsópakony településen, a száz méterre egymástól élőket nem csak egy út, hanem (virtuálisan) századok választják el az életminőség terén, pusztán azért, mert a városi elöljárók nem előrelátok, nem következetesek és nem céltudatosak?

Miként lehetséges az, hogy ma egy fideszes vezetésű kisváros nem használja ki a Tanyafejlesztési Program támogatásait és így hagyja nyomorban, elmaradottságban az ottani városrészben élőket? 

Miként lehetne hatni ma, 2014-ben a városvezetésre, hogy cselekedjenek, amikor annyi szó és kritika után már a lakossági ösztönzés sem segít? 

Kérdem ezt már csak azért is, mert még mindig a településen (Ócsa belterületén) él dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselőnk, de ezzel kapcsolatosan még soha nem hallottunk felszólalni. Miként lehetséges, hogy egy helyi parlamenter ellenére itt valahogy megállt az idő?  Miért nem bír akkora odafigyeléssel, vagy előnnyel egy olyan népi közösség egy városrész, egy leszakadt településrész, hogy a segítségre szorulók befogadása mellett annyi hasznot is lásson és élvezzen, miszerint a régóta ott élő helyieket azonos szintre hozzák és egyként kezeljék?

A régóta ott élő alsópakonyi lakosságnak miért nem jár a vezetékes víz- és csatornázottság biztosítása akkor, amikor ez ma minden állampolgárt - mondhatni alanyi jogon - megillet?  Miért nem voltak és nincsenek még ma sem erre tekintettel azok az emberek, politikusok és képviselők, akik erre tették fel mindennapjaikat?  Akik amikor ide álmodták meg a devizahitelesek megsegítésre alkotott lakónegyedet, és ennek érdekében képesek voltak milliárdokat erre szánni, akkor száz-kétszáz méter többletvezeték már nem fért bele a tervezettekbe, hogy az ott élő "őslakosság" is azonos szinten és lehetőség mellett éljen? Vagy arra senki nem gondolt, hogy a kivitelezéskor rendelkezésre álló gépek, berendezések mellett "egy füst alatt" a régi pakonyon élőket is megsegítsék? Merthogy olcsóbb és jobb környezetet teremt egy beruházás keretében ezt, megvalósítani, mint külön és önálló célzattal? 

Miért nem volt képes ennek érdekében kiállni, ha kell lobbizni a városvezetés, amikor annyi engedményt és alárendeltséget tett, s elfogadott a devizadósok telepének biztosítása érdekében? A város lakóinak áldozatvállalása mentén egy elmaradt településrész félzárkóztatása igazán normális és elfogadható követelmény egy országos szintű "minta projekt" kapcsán.

Sajnálom, hogy erre Ócsán jelenlevő politikai erő, és egyetlen itt élő, itt pártoskodó politikusunk sem volt képes.

Más ügyből kifolyólag szeretném még felhívni szíves figyelmét a közvéleménynek és az elmarasztalt politikusoknak, valamint képviselőinknek, hogy a DPMV Zrt-hez tartozó településeknél a vízi-közmű szolgáltató a kormány rezsicsökkentési programjára adott válaszául megszüntette a nyári locsolási kedvezményt, ami által burkolt áremelést hajtott végre, hiszen most arra a vízmennyiségre is csatornadíjat számol fel, amit nem küldünk vissza a rendszerbe és használunk ki, illetve fel erre a célra.

Sajnos a helyi képviselőink és az országgyűlési képviselőnk (Szűcs Lajos vs Pánczél Károly) sem lépnek fel ez ellen, hiszen eddig még egyetlen fórumon, nem ejtették szóba ezt a törekvést. Nevezett parlamenti képviselők viszont szívesen kampányolnak a rezsicsökkentés érdekében és az mentén, miközben ez esetben hátrahagyják kiszolgáltatott helyzetükben a választókat a szolgáltatóval szemben. 

A társadalom, Ócsa és a blog várja a megszólítottak szíves válaszát.

*