Azonos tőből, különböző áron - stílusjegyek és árcímkék ( - célzatos fő-építészet)

Gyermekenként 6,25 millióba került az ócsai bölcsőde, amibe már nem fért bele a szomszédos kerítés megépítése, és a köztes parkosítás. A zajvédő funkció betöltését is ellátó kerítés építésébe az önkormányzat belevonta az idős szomszédot, mert az állítólag anyagilag megterhelte volna a várost. A régi kerítés azonban az építkezés előtt még megfelelően funkcionált.  Az építkezéssel, a közintézménnyel járó környezeti terhelésről azonban mégis csak az önkormányzatnak és nem  a károsultnak kéne gondoskodnia. Mégis bizonyos százalékát kénytelen volt hozzájárulásként ki/befizetni egy megállapodás keretében  a bölcsődei kerítésbe az a szomszéd aki igazából nem vágyott a bölcsőde ebbéli hozadékára. 

De a beruházás nem ezen áll vagy bukik.

Ócsa - Manóvár bölcsőde

Az 500 négyzetméter alapterületen megépült bölcsőde 300 ezer forintos négyzetméteráron készült el, a Gomép közreműködésével. Ez a négyzetméter ár és a 6,25 milliós férőhelyre vetített ár mutatja meg igazán a beruházási összeg nagyságát. A 150 milliós beruházásban kettő 12 fős bölcsődei csoport nyer majd elhelyezést az épületben. Erre készült az épület.

Maga az bölcsőde épülete a Makovecz-féle organikus stílusjegyekből átvett, az ócsai főépítészre jellemző egyéni vonásokat hordozza mind külsejében, mind belső megoldásaiban. Ezt a koncepciót Ócsa több épülete viseli.

Ezt a fajta tervező-építészeti kialakítást az elmúlt évek tapasztalatai alapján már számos kritika érte, még akkor is, ha a jellemzően fás szerkezet, a térbeli kialakítás optikailag megnyerő látványt nyújt. Az megvalósítás azonban nálunk mindig egy drága megoldásban végződik, ami ráadásul funkciójában sokkalta kevesebbet biztosít, mint egy kevésbé az építészeti stílus ebbéli jegyeit megtestesítő épület. A külső fa szerkezet az elkövetkező évek során egyre több törődést, gondozást, védelmet igényel majd. Ez fenntartási költségoldalon mutatkozik a jövőt illetően.  De nem is ez a kritika.

A tapasztalatok tekintetében ismert az iskola tornacsarnokának és az Egészségháznak a járulékos vonzata, és bírálata, ami már felszínre került. Mindkét helyen a felmerültek alapján kifogásolták a belső légáramlást, a szellőzést. Az ennek okán felmerültek nem egyszer kerültek a testület elé. Ezek többnyire utólagos foglalatosságot hoztak, amik mind időt és pénzt jelentettek.

Az ócsai tervező építészetének költségeinek tekintetében a Triskell iroda egy másik munkatársa 175 ezer forintos négyzetméteráron tudott egy háromszor ekkora óvodát megalkotni. Az 1839 nm Tündérkert óvoda Zsámbékon készült el, Turi Attila tervei szerint. A kivitelezést a lajosmizsei Gomép végezte ugyanúgy, ahogy Ócsán, csak ott ez  félannyiba kerül mint itt, ha a vetületeket tekintjük.  Úgy látszik, van még mit ellesni.

Zsámbék- Tündérkert óvoda

A Tündérkert szinte azonos építészeti stílusában. Az épület a központi területű nyitott átriuma jellemző vonás. Azonban a különböző apróbb egyedi jegyek, az arhetipikus különbségek sokkalta inkább számítanak a funkcionalitásban, a belakhatóságban és a mindennapi használhatóság során, mintsem az ismertetett pénzügyi vonzat.
A Tündérkert  tervezésénél  nem csak az épület elrendezését, részleteit, de a szerkezeti megoldásaiban, a környezettudatos (fagázos kazán, esővízes locsolórendszer) technológia rendszerének kialakítását is érvényesítették a megadott keretből.

Hogy érezzük a különbséget -árban és négyzetméterben, ha másban nem is

Aki százhetvenötezerért valami egyszerű kis óvodára számított olcsó anyagokból, szerény egyszerűséggel, az téved. Turi nyilatkozata szerint: "unom, hogy ha húzok egy íves vonalat a tervre, azt mindjárt beárazzák a kockafejűek".  Talán ebből is lehetne meríteni.

Zsámbék város Polgármester még referencia igazolást is kiállított arról, hogy valóban 175 ezer forintba került a ház négyzetmétere.  

Ócsán nem is az ívekkel, meg az elképzeléssel van gond. Sokkalta inkább a végeredménnyel, a megvalósítással és annak költségeivel. Ezek valahogy nálunk nincsenek arányban úgy, ahogy Turinál Zsámbékon. A kockafejűség akkor nem csak az elgondolásokban  hanem egyes tervezői megvalósításokban is fellelhető, függetlenül a fafelületekkel szervesé tett nagyratörő ívektől.

Ócsán ez valahogy nem (organikus) természetesen, (inkább organizáltan) jön elő.

Nálunk mikor kért, vagy kapott valaki ilyen referenciát? Gondoljunk az épületre, a visszajelzésekre, a megelégedettségre, az utólagos költségvetésre. A képviselő-testület egy-egy projekt odaítélése előtt kért valaha is hasonló biztosítékot?  Nem mintha nem számítana, de egy olcsóbb, azonos értékű, netán még jobb beruházáshoz előbb és inkább hozzá lehet jutni akár pályázat útján is, mint egy hasonló, de a költségvetést jobban megterhelő elképzeléshez. Elvégre az olcsóbb tervnek, kisebb az önrésze, s talán gyorsabb a kivitelezése. Mintha erre mutatna példát a zsámbéki Turi- (Tündérkert) óvoda.

Az érdekérvényesítés mint mérlegelési, közérdekbeli szempont Ócsán még nem érzékelhető.  

A személyre és a négyzetméterre bontott árkülönbségek önmagukért beszélnek.

*