Immár nemcsak a hivatásos portálok
kommentelői vannak a kormánypárti politikusok célkeresztjében, némely
fideszes politikus a Facebookról is kigyomlálná az ellenvéleményeket.
Hogy hivatásos portálok
kommentelőit feljelentik a szabad véleménynyilvánítást nehezen toleráló
honatyák és polgármesterek, ahhoz már kénytelen volt hozzáedződni a
magyar nyilvánosság. Ám, a jelek szerint nem elégszenek meg ezzel a
hatalom emberei, és már a civil szféra közösségi oldalain is tisztogatni
akarnak. Példának okáért Szekszárd polgármestere most
Facebook-bejegyzések miatt szeretné a szerzők torkára forrasztani a
szót, megsértve ezzel a közszereplő bírálhatóságának és az egyenlő
hozzáférés szabadságának elvét.
Ami az utóbbit, a
Nyugat-Európában, illetve a világ más demokratikus tájain bevett
normának számító elvet illeti, annak az a lényege,hogy míg újságok,
híroldalak felületein csak szerkesztőségi hozzájárulással vagy érvényes
bírósági döntés birtokában lehet egy írással kapcsolatos ellenvéleményt
közzétenni, addig a világháló "civil részén" ennek nincs semmi akadálya.
Magyarán: ha valakiről azt posztolják a Facebookon, vagy írják egy
privát blogon, hogy mutyista csaló, akkor semmilyen akadálya sincs egy
ellen poszt vagy cáfoló blog közzétételének, és ezzel már be is állt a
véleményegyensúly.
Nem véletlen, hogy az
internetet nem próbálják demokratikus országokban megregulázni,
kizárólag gyermekpornográfia, állam elleni és terrorcselekmények,
közösség elleni uszítás, közösség tagja elleni erőszak előkészülete,
illetve kreatív tartalmak lopása kapcsán. Megjegyzendő: a Silvio
Berlusconi elleni merénylet következményeként Olaszországban
megpróbálták keretek köré szorítani a Facebookot, mivel a közösségi
oldalon a támadó szimpatizánsai létre hoztak egy profilt, ahol két nap
alatt közel százezer látogató járt. Így az olasz kormány kurtítani
akarta a netes szólásszabadságot, mondván, a szellemileg zavart merénylő
azért követte el tettét, mert a miniszterelnök elleni gyűlölet
nyilvános terepet talált magának, és a gyűlölködők a közösségi támogatás
által igazolhatónak látnak egy ilyen súlyos bűncselekményt. (A Facebook
a felháborodás hatására eltávolította az "Öld meg Berlusconit" című
oldalt.) Ám végül győzött az a nézet, amely szerint még egy őrült,
egyébként megfelelően szankcionálható tette sem lehet ürügy a
szólásszabadság korlátozására.
A jelek szerint idehaza a kormánypárti cél nem a véleményegyensúly, hanem a másképp vélekedők elhallgattatása. Így került Horváth István célkeresztjébe több, mémmel, azaz internetes viccekkel megtámogatott Facebook poszt, amely az ingatlanadó bevezetését kéri számon a szekszárdi polgármesteren. Az ingatlanadót építmény-, illetve telekadó névre keresztelték a dél-dunántúli városban: az előbbit az átlagos polgárok fizetik, az utóbbit a vállalkozások. Az egyik poszt - pofonra lendülő kezek és Horváth István arcának egy képen való ábrázolásával - éppen azt nehezményezi, hogy kétszer adózik az a szekszárdi, akinek az otthona egyben a cége székhelye is. Ez, és más posztok is tagadhatatlanul Pityuként emlegetik Szekszárd fideszes urát, ám egyértelműen a városvezetői, vagyis a közszereplői tevékenységét bírálják, illetve azt teszik szóvá, hogy a szekszárdi polgármester nem igazodott főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentéséhez, amely szerint nem lesz ingatlanadó.
A jelek szerint idehaza a kormánypárti cél nem a véleményegyensúly, hanem a másképp vélekedők elhallgattatása. Így került Horváth István célkeresztjébe több, mémmel, azaz internetes viccekkel megtámogatott Facebook poszt, amely az ingatlanadó bevezetését kéri számon a szekszárdi polgármesteren. Az ingatlanadót építmény-, illetve telekadó névre keresztelték a dél-dunántúli városban: az előbbit az átlagos polgárok fizetik, az utóbbit a vállalkozások. Az egyik poszt - pofonra lendülő kezek és Horváth István arcának egy képen való ábrázolásával - éppen azt nehezményezi, hogy kétszer adózik az a szekszárdi, akinek az otthona egyben a cége székhelye is. Ez, és más posztok is tagadhatatlanul Pityuként emlegetik Szekszárd fideszes urát, ám egyértelműen a városvezetői, vagyis a közszereplői tevékenységét bírálják, illetve azt teszik szóvá, hogy a szekszárdi polgármester nem igazodott főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentéséhez, amely szerint nem lesz ingatlanadó.
Figyelemreméltó, hogy a negyedik alkotmánymódosítás
ugyan szűkíti a közszereplő bírálhatóságát, amikor azt mondja, hogy az ő
személyiségi jogait is csak "méltányolható közérdekből" lehet
korlátozni, illetve csak "szükséges és arányos mértékben, az emberi
méltóság sérelme nélkül". De ez még a kormánypárti értelmezések szerint
is azt jelenti egyelőre, hogy például politikai ügyben lehet keményen
keményen kritizálni, családi életének visszásságai viszont tabunak
minősülnek. Következésképp Horváth eljárását még a legfrissebb
alkotmánymódosítás sem indokolja, nem beszélve arról, hogy a most
említett ügy még tavaly indult, vagyis az alaptörvény negyedik átírása
előtt.Horváth István egy szeptemberi poszt miatt jelentette fel a
bejegyzés íróját, és annak egyik kommentelőjét, mondván, a becsülete
csorbítására alkalmas közleményt és fényképet tettek közzé, amely
számára sértő, és jelentős érdeksérelmet okoz. (Megjegyzendő: a Btk.
179., rágalmazásról szóló paragrafusához fűzött jogalkotói értelmezés
szerint: "nem alapoz meg rágalmazást, ha az elkövető a sértettet
tolvajnak, vagy hazaárulónak nevezi. Egyrészt, a bírálat, a kritika, a
véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma nem esik a tényállítás,
híresztelés, vagy a tényre közvetlenül utaló kifejezés használatának a
fogalma alá. Másrészt, az Alkotmánybíróság szerint a Btk. 179.
paragrafusának alkalmazásánál a becsület csorbítására alkalmas
tényközlés csak akkor büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas
tény lényegét tekintve valótlan. Márpedig ingatlanadó van Szekszárdon.)
Mindenesetre a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság hatáskör hiánya miatt átette az ügyet a Szekszárdi Városi Bíróságra, ahol a bíró elfogultságot jelentett be maga ellen, tekintve, hogy szekszárdi lakosként őt is érinti a bevezetett ingatlanadó. Így az ügy tovább vándorolt a Mohácsi Városi Bíróságra, ahol a bíró arra jutott, hogy az iratok alapján olyan bűncselekmény körvonalazódik, amely miatt a vádat az ügyészség képviseli. (Megjegyzendő: a bírósági döntés úgy született, hogy az állítólagos elkövető adatait nem tisztázták, szinte csak a név ismeretében határozott a bíróság, ráadásul a "vádlott" meghallgatása nélkül.)
A következő lépcsőben a Szekszárdi Járási Ügyészség nyomozást rendelt el (a feljegyzésből hivatalosan még mindig csak a feljelentő kiléte állapítható meg egyértelműen). A posztolót a szekszárdi rendőrkapitányságon kihallgatták, aki panasszal élt a gyanúsítás ellen. Ez után a Szekszárdi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának Kiemelt Ügyek Csoportja a nyomozás határidejének meghosszabbítását kérte az ügyészségtől (a plusz időt meg is kapta), illetve közölte, hogy végre megállapította az érintettek pontos személyazonosságát. (Az persze jogos kérdés, hogy ebben az esetben miképp idézhették és hallgathatták ki a gyanúsítottakat.)
Mindenesetre a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság hatáskör hiánya miatt átette az ügyet a Szekszárdi Városi Bíróságra, ahol a bíró elfogultságot jelentett be maga ellen, tekintve, hogy szekszárdi lakosként őt is érinti a bevezetett ingatlanadó. Így az ügy tovább vándorolt a Mohácsi Városi Bíróságra, ahol a bíró arra jutott, hogy az iratok alapján olyan bűncselekmény körvonalazódik, amely miatt a vádat az ügyészség képviseli. (Megjegyzendő: a bírósági döntés úgy született, hogy az állítólagos elkövető adatait nem tisztázták, szinte csak a név ismeretében határozott a bíróság, ráadásul a "vádlott" meghallgatása nélkül.)
A következő lépcsőben a Szekszárdi Járási Ügyészség nyomozást rendelt el (a feljegyzésből hivatalosan még mindig csak a feljelentő kiléte állapítható meg egyértelműen). A posztolót a szekszárdi rendőrkapitányságon kihallgatták, aki panasszal élt a gyanúsítás ellen. Ez után a Szekszárdi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának Kiemelt Ügyek Csoportja a nyomozás határidejének meghosszabbítását kérte az ügyészségtől (a plusz időt meg is kapta), illetve közölte, hogy végre megállapította az érintettek pontos személyazonosságát. (Az persze jogos kérdés, hogy ebben az esetben miképp idézhették és hallgathatták ki a gyanúsítottakat.)
Jelen
állás szerint az ügyészség úgy gondolja, hogy aki egy civil oldalon
hangot ad a véleményének, Orbán Viktor ígéreteivel szembesíti a
miniszterelnök párttársait, illetve nem lelkesedik egy újabb adóért, az
nagy nyilvánosság előtt rágalmaz - ez a Fidesz szólásszabadságának
jogalkalmazó interpretációja. (Megjegyzendő: Horváth István tette nem
egyedi, Ócsa és Zugló polgármesterének véleményellenes tevékenységéről itt olvashat, Lázár János feljelentéséről pedig itt tudhat meg többet.)
*
Folyik a harc a legnagyobb pitiáner címért.
VálaszTörlés